Dolgozni Európában? - Koppenhága

Dolgozni Európában? – Koppenhága 2004. augusztus 6. " class="kapcsszoveg">Molnár Zsuzsanna Dánia parkokkal teli fővárosában a menetrend szerint járó buszokhoz órát lehet igazítani. A nyugalom mellett a dánoknak a „mindenki egyenlő" elve is fontos: mindenki mindenkit a keresztnevén szólít, és tegez. hirdetés Bár Koppenhágának elővárosaival együtt hivatalosan 1,9 millió lakosa van, mégis kisvárosias és nyugodt hangulat lengi át. Az északi emberekre jellemző hűvösség kevéssé tapasztalható, de természetesen más a mentalitás, mint Magyarországon. Ez többek között a hierarchiamentességben figyelhető meg: a névjegykártyákon nem szívesen tűntetik fel a beosztást, és például a dán miniszterelnököt a televíziós műsorvezető gond nélkül tegezi műsorában. A közbiztonság is nagyon jó, a dán királyi család tagjai testőrök nélkül is szoktak néha vásárolgatni a belváros legfelkapottabb üzleteiben. Munkahelyi egyenlőség A fővárosban legjobban az orvosok, jogászok, újságírók és mérnökök keresnek. Legnagyobb szerencsével azonban a magyar orvosok és ápolónők számolhatnak az álláskeresés során, ezekből a szakmákból ugyanis hiány van. Az átlagbér körülbelül 230 korona óránként, míg a minimálbér havi 14 ezer korona körül állapítható meg. A munkát keresőknek érdemes internetes állásközvetítő portálokat is felkeresniük, mert egyre több az online hirdetés. A munkaügyi szervek is hasznosnak bizonyulhatnak: a hozzájuk fordulók minősülnek ugyanis aktív álláskeresőknek, és a dán szabályok szerint csak ők részesülhetnek munkanélküli segélyben. A munkahelyeken baráti és közvetlen a hangulat, mivel a dánok kerülik a formalitást, és a hierarchiát sem kedvelik. Szinte mindenkit a keresztnevén szólítanak, és a királyi család tagjain kívül nem sok embert magáznak. Természetesen a hivatalos levelekben nem megengedett a tegezés.ReptérKoppenhága repülőtere nagyon közel van a belvároshoz. Busz és vonat is szállítja az utazókat. Az utóbbi menetideje csupán 13 perc, és húszpercenként közlekedik.Magyar szemmel tökéletes Koppenhágában tavaly adták át az első és egyetlen metróvonalat, ráadásul még be sem fejezték teljesen. A hipermodern, automata vezérlésű szerelvények sokat késnek, néha nem nyílnak az ajtók. A dánok rengeteget panaszkodnak emiatt, és előszeretettel kritizálják a tömegközlekedési társaságot. Kelet-európai szemmel azonban a metró tökéletesen üzemel, normális fennakadásokkal. Nem csoda azonban, hogy a dánok elégedetlenek, hiszen ők más színvonalhoz vannak szokva. Az egész várost behálózó vonalakon a buszok menetrend szerint, pontosan járnak. Az elővárosokban működő helyiérdekű vasutakhoz szintén órát lehet igazítani.A zónákra osztott fővárosban gyakorlatilag az első két zóna jelenti Koppenhága elővárosok nélküli részét. Egy zónára a vonaljegy 7,5 dán korona, de legalább két zónára szóló jegyet kötelező venni. A tízes gyűjtőjegy (punch-card) 105 korona, és a kétzónás felnőtt havibérlet 290 koronába kerül. Részletesebb információk a város tömegközlekedési vállalatának honlapján találhatók. De nemcsak a tömegközlekedés stresszmentes, az autós forgalom is elviselhető a fővárosban. A környezetbarát dánok közül ugyanis sokan inkább a biciklit választják, amit még a taxisok is szállítanak az utassal együtt.Városrészenként eltérő hangulat Koppenhága negyedeiben sétálva teljesen különböző hangulatokra bukkanhatunk. Az egyes kerületekben lakók, bár kicsi a város, mégis tudatosan a helyi üzleteket használják, ezzel is erősítve a negyed szellemét és gazdaságát. Helybeli fodrászhoz járnak, és ruhákat is ott vásárolnak javarészt. A fiatalok körében legnépszerűbb a nyugati Vesterbro negyed, ami csak 5-7 évvel ezelőtt kezdett fellendülni. A korábban nagyon szegényes rész az alacsony lakbér miatt jelentett vonzerőt a fiataloknak. Mára benépesült, rengeteg trendi kávézó és egyedi ruhabolt nyílt. Vesterbro a ma már méregdrága Christianshavn nevű negyed szerepét vette át, aminek fellendülése igencsak hasonlít az előbbiéhez. Korábban nagyon szegény munkások lakták, de a hetvenes években egyre több művész és diák választotta lakhelyéül. Végül a nagyon hangulatos, csatornás városrészre a gazdagok is szemet vetettek, árai a kilencvenes években az egekbe szöktek. Idősebbek részére Frederiksberg vonzó, régi polgári lakásaival és villáival. Hírhedten rossz környék viszont a város északnyugati része (Nordvest), ahol szinte kizárólag bevándorlók laknak, de az északi Norrebronak is vannak a sötétedés után nem ajánlott részei. Havi megélhetésA havi megélhetéshez legalább 7500 dán koronával kell számolni.Ez sem olcsó A vízumigényléskor évi 55 ezer koronát kell felmutatni, vagyis ennyi a hivatalosan megállapított létminimum, ami valóban egy szegényesebb életformának felel meg. A lakások bérleti díja ugyanis havi ötezer koronánál kezdődik, míg szobákat már 2500 korona körül lehet találni. Az élelmiszerek is jóval drágábbak, mint nálunk. Egy kis ízelítő az árakból: egy kiló kenyér 20, egy liter tej 7, egy kiló marhahús 50 dán korona. Érdemes a Netto vagy Fakta üzletekben vásárolni, ezek a legolcsóbbak. Magas színvonalú oktatás A családostul szerencsét próbáló magyaroknak fel kell készülniük arra, hogy a bölcsődébe szinte nincs esély felvetetniük a gyermeküket, mivel a dán szülők már a születés után azonnal felíratják egy várólistára csemetéjüket. Az óvodákért havi ezer koronánál magasabb összeget kell fizetni. Az iskolarendszer nagyon hasonló a magyarhoz, bár Dániában kilenc évig tart az általános iskola, és három évig a középiskola. A gyerekek lakhelyük szerint, automatikusan felvételt nyernek az állami általános iskolákba, ahol hagyományosan nagyon jó színvonalú az oktatás. Éppen ezért legfeljebb a bevándorlók lakta negyedekben küldik magániskolába gyermekeiket a szülők. A gimnáziumok között maguk választhatnak a tanulók, de a hasonló színvonal miatt nincs nagy eltérés. A tanítás ugyanúgy délután kettőig tart, mint itthon, vagyis a szülőknek meg kell oldaniuk a kisebb gyerekek délutáni felügyeletét, de napközibe is írathatják őket. Szórakozni drága Koppenhágában nagyon sok a szórakozási lehetőség, és kulturális eseményekben sem szűkölködik a város. Az ilyen kikapcsolódásra vágyóknak azonban mélyen a pénztárcájukba kell nyúlniuk. A kiállításokra általában 50, színházba pedig 60-150 koronába kerül a jegy. Egy mozifilmért is legalább 70 koronát kell fizetni. A szórakozóhelyekre a belépő 60 korona, ha koncert is van, még borsosabb árral számolhatunk. Egy korsó sör 35 koronánál kezdődik, a koktélok ennek duplájába kerülnek. Érdemes felkeresni a legfelkapottabb szórakozóhelyeket, így például a Vega vagy Rust nevezetűt, de a híres Mojo jazzbárt sem szabad kihagyni. Nyaranta a dánok inkább a szabadban, parkokban vagy a helyi plázson, a Copencabanán szívják magukba az napfényt és a meleget.