Ecostat: a kis vállalatok kivárnak, a nagyok optimisták

Ecostat: a kis vállalatok kivárnak, a nagyok optimisták 2004. augusztus 31. FigyelőNet A kis- és középvállalatok augusztus hónapra kedvezőtlenebb kunjunktúra-indexet határoztak meg az előző havinál, melynek hátterében a kormányzati munka kritikája köszönhet vissza. A nagyvállalatok TOP-100 augusztusi konjunktúra-indexe gyakorlatilag stagnált. hirdetés Az ECOSTAT kis- és középvállalati konjunktúra-indexe augusztusban 49 százalék, az elmúlt hónapban 5 százalékponttal csökkent. A nagyvállalatok TOP-100 konjunktúra-indexe 53 százalék, negyedéven belül számottevően nem változott. Júniusban a száz legnagyobb nagyvállalat TOP-100 konjunktúra-indexe 54 százalék volt, szemben az egy hónappal korábbi 57 százalékkal, és az egy évvel ezelőtti  szintén 53 százalékkal. A  kis- és középvállalati szektor üzleti várakozásainak augusztusi csökkenése az élénk kül- és belgazdasági piaci kereslet, a kedvező nemzetközi és hazai reálgazdasági mutatók tükrében kevéssé tűnik megalapozottnak. Hátterében a kormányzati tevékenységet érintő, több oldalról megfogalmazott kritikai észrevételek, hangulati elemek szerepe jelentős lehet. Megítélésünk szerint a pangás időszakában talpon maradt, és azóta erősödő középvállalatok a makrogazdaság növekedésével saját működési feltételeik javulására számíthatnak. Augusztusban a hazai kis és középvállalati szektor fél éves gazdasági várakozásait alapvetően kivárás jellemzi. A vállalakozások többsége tartózkodott a karakterisztikusan pozitív, illetve negatív állásfoglalástól. A cégek elbizonytalanodását az államháztartási hiány magas szintje és a lefaragására kilátásba helyezett korrekciók kedvezőtlenül befolyásolják. Rövid távon a nemzetgazdaság helyzetének javulásával számol a kis- és középvállalatok 41 százaléka, szinten maradással ezzel megegyező vállalkozói kör kalkulál. 2004 utolsó harmadára és 2005 első két hónapjára vonatkozóan a Top 100 magyar nagyvállalat makrogazdaság és a nagyvállalatok fejlődési esélyei a cégek megítélése szerint kedvezőek. Magyarország teljes jogú EU tagságának első negyedévi tapasztalataiból leszűrhető, hogy a csatlakozás gazdasági fennakadás, jelentős áremelkedés és munkaerő-elvándorlás nélkül történt meg. A hazai KKV szektorbéli vállalatok megítélése szerint tevékenységük bővítését döntő mértékben a termékeik, szolgáltatásaik iránti alacsony hazai kereslet akadályozza. A vállalkozások erősödő kritikával második helyen említik a gazdasági környezet kiszámíthatatlanságát, harmadik helyen a tőkehiányt. Az előrejelzések szerint a vállalkozások többsége (55-60 százalék) rövid távon készletszintje fenntartására törekszik. A következő hat hónapban a hazai értékesítési lehetőségek rosszabbodásától tart a KKV-k egyharmada, változatlanságot feltételez több mint a felük. A külpiaci értékesítési viszonyok megítélése kedvezőtlen és tendenciájában is romló. E szerint a KKV-k 70 százaléka változatlan adottságokkal számol, a kiviteli lehetőségek szűkülését 21 százalékuk valószínűsíti. A nagyvállalatok 63 százaléka rövid távon a jelenlegi kedvező beszerzési feltételek fennmaradásával, 32 százalékuk az ellátás további javulásával számol. Fél éven belül a belföldi kereslet szinten maradását feltételezi a cégek kétharmada, élénkülését 18 százalékuk. Az élénk külföldi kereslet fennmaradását a nagyvállalatok 72 százaléka, az igények bővülését 22 százalékuk valószínűsíti. Éves szinten mélypontra (10 százalékra) esett a hazai piac bővülésével számoló nagy cégek aránya. A következő hat hónapban a belföldi piaci viszonyok fennmaradását várja a nagyvállalatok háromnegyede. Augusztusban a nagyvállalatok 83 százaléka a külföldi értékesítési lehetőségek rövid távú fennmaradásával számol. Az exportpiacok kismértékű bővülésében a cégek 17 százaléka bizakodik. A munkaerőpiac legutóbbi vállalati megítélésében stabilitást feltételez a cégek majdnem kétharmada, a munkaerő-kínálat bővülését várja 23 százalékuk. A hazai kis- és középvállalatok többsége, 55 százaléka a következő fél évben nem számol likviditási helyzetének érdemi változásával. A pénzügyi nehézségekkel küzdő cégek aránya 29 százalék. A cégek átmeneti fizetési nehézségeiket elsősorban fejlesztéseik elhalasztásával, illetve pénzintézeti hitel igénybevételével tervezik megoldani. A műszaki fejlesztés elodázása, a struktúraváltás halasztása az értékesítési lehetőségek további szűküléséhez vezet. A nagyvállalatok közül 2004 végén és 2005 elején stabil pénzügyi helyzetének megtartását valószínűsíti a cégek fele. Likviditásának javulásában bízik 32 százalék. Augusztusban a kis- és középvállalatok éves inflációs prognózisa 6,2 százalék, 0,4 százalékponttal alacsonyabb az előző havi értéknél. Különösen a csatlakozást követően a termékeik iránt jelentkező fizetőképes keresletet, az árak ingadozását a kis- és középvállalatok csak nehezen tudják előre felmérni, így saját hatáskörű áremelési szándékaik nagyfokú bizonytalanságot jeleznek. Júniusban a KKV-k 2,7 százalékos, júliusban 4,4 százalékos, legutóbb 2,4 százalékos átlagos áremelést terveznek végrehajtani éves szinten. A nagyvállalatok júliusival megegyező legutolsó előrejelzése szerint 2004-ben a fogyasztói árak átlagos emelkedése 6,3 százalék lehet. A vállalati prognózis alig marad el az Ecostat 6,7 százalékos inflációs előrejelzésétől