Egész Európa tiltakozik: Ne a dolgozó fizessen a válságért!

Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) kezdeményezésére meghirdetett demonstrációk fő üzenete szerint a kormányok a dolgozókkal kívánják megfizettetni a válság árát.

A világméretű recesszió munkahelyek millióit semmisítette meg, a megszorító politika miatt pedig ismét tömegesen szűnhetnek meg állások, és tovább mélyülhetnek a társadalmi problémák - hangoztatták a szónokok, akik szerint nagyobb részt kell vállalnia a stabilizációból a válság kirobbanásáért felelősnek tartott pénzügyi szektornak.

A megmozdulás központi helyszíne Brüsszel volt. Az Európai Unió végrehajtó szervének, az Európai Bizottságnak (EB) otthont adó belga fővárosban a kétezres évek eleje óta a legnagyobb szakszervezeti tiltakozó akciót rendezték. A szervezők szerint 30 országból több mint 100 ezren gyűltek össze.

A rendőrség szerint 56 ezren vettek részt a háromórás felvonuláson, amelyet az EB pénzügyi szigort fokozó javaslatainak bejelentéséhez időzítettek.

Sok tüntető az üzletembereket karikírozó öltözékben vagy táblával jelent meg. Több felirat szólt a "spekulánsok európai uniója" és a vállalati visszaélések ellen is. A megmozdulások döntő többsége békésen zajlott le, a rendőrségnek csupán néhány helyen kellett beavatkoznia.

Brüsszelben 218 személyt állítottak elő kisebb szabálysértések miatt, Dublinban, az ír fővárosban pedig letartóztattak egy férfit, aki eltorlaszolta a parlament bejáratát egy betonkeverővel, amelyen a "Toxic Bank Anglo" feliratot helyzete el, utalva az összeomlás előtti utolsó pillanatban államosított, tízmilliárd eurós nagyságrendű közpénzinjekciót igénylő Anglo Irish Bankra.

Vilniusban, Litvánia fővárosban engedély nélkül tartottak demonstrációt, amelyen négyszázan vettek részt.

Az egyebek között adóemeléseket, bér- és nyugdíjbefagyasztást és a szociális juttatások megkurtítását jelentő megszorítások ellen Brüsszel, Dublin és Vilnius mellett Lisszabonban, Párisban, Rómában, Nicosiában, Athénben, Belgrádban, Bukarestben, Varsóban, Rigában és Budapesten is tartottak tüntetéseket.

Spanyolországban egész napos, általános sztrájkot tartottak szerdán, Szlovéniában folytatták a közszolgálati dolgozók két napja kezdett munkabeszüntetését.

Görögországban a kórházi dolgozók 24 órás sztrájkot kezdtek, országszerte fennakadások voltak a vasúti közlekedésben az ágazatban dolgozók munkabeszüntetése miatt, a fővárosban pedig órákra megbénult a metró- és a villamoshálózat sztrájk miatt.

Spanyolországban nyolc éve először tartottak országos sztrájkot. A szakszervezetek szerint 10 millió ember, a munkavállalók több mint 50 százaléka tiltakozott munkabeszüntetéssel a megszorítások ellen. A kormány szerint a közszolgálati dolgozók kevesebb mint 10 százaléka sztrájkolt, és a fővárosban, Madridban a közlekedési dolgozók alig 20 százaléka csatlakozott az akcióhoz.

Varsóban a szervezők szerint több ezren tüntettek a kormányzati negyedben, a munkahelyeket védő és a gazdasági növekedést elősegítő politikát követelve. Szlovéniában is ezrek sztrájkoltak, már harmadik napja, a nyugdíjak és a közszolgálati dolgozók bérének tervezett befagyasztása miatt.

Az ETUC felhívására Budapesten a Nemzetközi Valutaalap (IMF) irodája elé szerveztek tüntetést. A "NEM a megszorításokra! Növekedést és munkahelyeket!" jelszóval rendezett demonstráción körülbelül 60-70 ember vett részt.

A szervezők állásfoglalása szerint "az elmúlt évek kudarcai bizonyítják, hogy a megszorítások nem oldják meg a felmerült problémákat", a fizetési mérlegek hiánya a megszorítások ellenére is visszatér. Ennek ellenére "minden korábbinál nagyobb hatalmat kaptak azok a nemzetközi pénzügyi körök, amelyek egyértelműen okozói voltak a válságnak", ez a politika pedig rontja az amúgy is rossz foglalkoztatási helyzetet, és szűkíti a piacot éppen akkor, amikor bővíteni kellene.

Az Attac Magyarország, az Európai Baloldali Párt, a Magyar Egyesült Baloldal, a Magyarországi Munkáspárt 2006, a Magyar Szociális Fórum Hálózat és a Zöld Baloldal állásfoglalása szerint új összefogásra van szükség, fel kell építeni egy modern szociális modellt, az "európai szolidaritás frontját, amely alternatívákat nyújt a jelen társadalmi rend embertelenségével szemben".