Egyelőre nincs alku a minimálbérről

Nyilvános alku kezdődött a minimálbér emeléséről az Országos Érdekegyeztető Tanács pénteki plenáris ülésén, de megegyezés még nem született, a tárgyalást jövő héten folytatják.

Az eddigi 57 ezer forint helyett 62 ezer forintot ajánlott a munkaadói és 63 ezer forintot igényelt a munkavállalói oldal. Eddig több mint egy hónapja a munkaadói és munkavállalói oldal zártkörűen egyeztetett.

A pénteki ülésen a jövő évi országos bérajánlásra a munkaadói oldal a bruttó bérek 3,5-4,5 százalékos emelését tartotta lehetségesnek. A munkavállalói oldal szerint ez nem elégséges ahhoz, hogy fedezze a reálbérben számított 4 százalékos emelést.

A partnerek abban egyetértettek, hogy három évre szóló megállapodást kívánnak kötni a minimálbér emeléséről. Ebben szerepet kapna a szakképzetteknél alkalmazott, s a kötelező minimálbérhez rendelt szorzószám. A szorzószámot a munkaadói oldal csak a cégek felé történő ajánlásként fogadná el, a munkavállalói oldal ugyanakkor ennek használatát is kötelezővé tenné.

A kormányzati oldal nevében Csizmár Gábor, foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter jelentős eredményként értékelte, hogy a szociális partnerek keresték a kölcsönösen elfogadható formát, s az ismertetett számok lehetőséget adnak a megegyezésre.

A kormányzat üdvözli a minimálbérre vonatkozó több éves egyezséget. Tárgyalási alapnak tartja azt a munkaadói javaslatot is, hogy a 2007-es, illetve 2008-as minimálbérre a GDP erősödés és a létminimum 50-50 százalékos figyelembe vételével állapodjanak meg - jegyezte meg a miniszter. Elmondta: a kormányzat egyébként a létminimumhoz igazodva 61 700-63 000 forint közötti minimálbért tart szükségesnek jövőre.

Azt is el tudják fogadni, hogy a felsőfokú végzettségre ne írjanak elő külön szorzószámot, mert ebben a kategóriában a gyakorlatban eleve a javasolt szorzószámnál magasabbak a keresetek - utalt rá a miniszter.

A szakképzetteknél alkalmazandó szorzókra viszont csak olyan forma lehetséges, amely bizonyos késztetést ad annak alkalmazására a cégeknek, tehát nem egyszerű ajánlás - hangsúlyozta a miniszter.

Csizmár Gábor kompromisszumként javasolta: legyen kötelező a szorzószám alkalmazása azzal, hogy az ágazati kollektív szerződésekben ettől nemcsak felfelé, de lefelé is el lehessen térni. Ez megoldást jelentene azokban az ágazatokban, ahol nem tudják teljesíteni jelenleg ezeket a szorzószámokat.

A kormány eddig a jövő évre vonatkozóan a középfokú végzettségűeknél 1,1-szeres, a felsőfokú végzettségűeknél 1,2-szeres szorzót javasolt. A jövő évi országos bérajánlással kapcsolatban a miniszter elmondta, a kormány a bruttó 3,5-4,0 százalékos emelést tartja indokoltnak. Olyan elv érvényesülését, hogy a GDP-erősödés százaléka biztosítsa a reálbéremelést és a foglalkoztatás bővítését egyaránt.

Dávid Ferenc, a munkaadói oldal szóvivője Csizmár Gábornak a szorzószámok ágazati kollektív szerződésekhez kötésére vonatkozó javaslatáról elmondta: ez megfontolásra érdemes ajánlat.

Dávid Ferenc ismertette, hogy miként képzelik el az országos minimálbérhez képest a szakképzetteknél a szorzószámokat. A három év alatti gyakorlat esetén a szakképzetteknél a 2006-os, 2007-es és 2008-as szorzószám: 1,05; 1,1; 1,15; lenne. A három év feletti gyakorlatnál ezek a számok: 1,1; 1,15; 1,2.

Wittich Tamás, a munkavállalói oldal szóvivője kifejezte: elfogadják, hogy a felsőfokú végzettségűeknél nem legyen külön szorzószám, de a szakképzeteknél 2008-ra mindenképp 1,25-ös szorzót akarnak. A szorzószámok ajánlott alkalmazása nem fogadható el számokra, ettől szigorúbb feltételekre tartanak igényt.

A GDP-erősödés és a létminimum 50-50 százalékos figyelembe vétele a 2007-es, 2008-as minimálbér meghatározásánál elfogadható tárgyalási alapként, ha ezzel a módszerrel 2008-ra elérhető az akkori létminimum szintje. Arra is igényt tartanak, hogy amennyiben a gazdasági folyamatok ezt indokolják, lehessen módosítani ezeken a számokon.

Csizmár Gábor teljesíthetőnek tartotta a szociális partnerek azon igényét, hogy ha megegyeznek a minimálbérről, a kormány vonja vissza a Munka törvénykönyve módosítási javaslatából az erre vonatkozó részeket. Ez országgyűlési szakbizottsági módosító indítvánnyal teljesíthető. A megegyezés érdekében eddig is intézkedtek arról, hogy az Országgyűlés sorolja későbbre a Munka törvénykönyve tárgyalását, ezt még a jövő hétre is vállalta a miniszter.

A partnerek további szakértői egyeztetést követően a jövő héten pénteken folytatják a tárgyalást.

(MTI)