Elfogadták a szakképzési törvény tervezetét

A kormányszóvivő elmondta: a jelenlegi szabályozás nem adott megfelelő választ a munkaerőpiac valós igényeire, ezért a jövőben nagy hangsúlyt kell helyezni a gyakorlati ismeretek elsajátítására, ezért az egyetemeknek és az ipari központoknak jobban együtt kell működniük a szakképzés területén.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára a részletekről elmondta: a szakiskolai képzés jelenleg túl hosszú, a 4-5 év alatt túl sok a közismereti tárgy, az első két évben nem találkozik a hallgató a szakmájával, nagy a lemorzsolódás. Jelenleg az is probléma, hogy a gyakorlati képzésben kevés cég vesz részt, a képzés végén kapott OKJ-s bizonyítvány pedig csak elméletben teszi alkalmassá a tanulókat a szakmára.

Fontos változás, hogy általánossá teszik a hároméves szakiskolai képzést, ahol mindhárom évfolyam szakképző évfolyam lesz, a 9. évfolyamon elsősorban szakmai alapismereteket és közismereti tárgyakat tanítanak, a 10-11. évfolyamon pedig főként szakmai elméletet és szakmai gyakorlatot, mondta Czomba Sándor. Ugyanakkor nem minden szakmánál hároméves a képzés, tette hozzá. Azoknál a szakképesítéseknél, ahol a szakma elsajátítása ennél hosszabb időt kíván, a törvény erre is lehetőséget kínál.

A szakközépiskolákban négyéves lesz a képzés, utána egy-, illetve kétéves képzéssel lehet megszerezni a kvázi technikusi képesítést. Kiemelte, hogy a negyedik év végén nem szakmunkás bizonyítványt, hanem a TEÁOR szerinti besorolású szakképesítésre jogosító papírt kap a tanuló. Ezzel munkát vállalhat, vagy egyes szakmákban továbbtanulhat a szakma elsajátításáig.

Beszélt arról is, hogy jelenleg több mint négyszáz képesítés szerepel az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ), itt is lesznek változások, száz körülire szeretnék csökkenteni a képesítések számát, és átláthatóbbá tenni az OKJ rendszert.

Czomba Sándor elmondta: jelenleg körülbelül negyvenezer tanulószerződés van Magyarországon, ez a képzésben részt vevők számához képest nagyon alacsony, a következő években akár kétszeresére is nőhet számuk. Ehhez az szükséges, hogy azok a cégek, vállalkozások is partnerek legyenek a gyakorlati oktatásban, amelyek most nem foglalkoztatnak tanulót - ebben számítanak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) segítségére. Tanulószerződés a szakképző iskolákban 10. osztálytól köthető, illetve jelentős korlátozásokkal tanuló előszerződést lehet kötni 9. évfolyamon is - jelezte az államtitkár.

Hangsúlyozta: az első szakképesítés mindenkinek számára ingyenes, ez a szakközépiskolásoknál az 5. vagy 6. év végén szerzett szakmai bizonyítványt jelenti majd. A tervezet erősíti a duális rendszeren alapuló gyakorlati képzést, komplex szakmai és törvényességi ellenőrzési rendszert vezetne be, jelentősen kiterjesztenék a kamara szakmai és hatósági feladatait a szakképzésben, és átalakulna a szakmai vizsgáztatás rendszere is - mondta az államtitkár. Kiemelt szerepet kap a szakképzésben a pályaorientáció és a pályakövetés is - hangsúlyozta Czomba Sándor.