Elmaradt a kelet-közép-európaiak rohama a német munkaerőpiacon

A Nürnbergben működő munkaügyi kutatóintézet (IAB) adatai szerint május 1-je óta összesen 61.577 bevándorló érkezett Németországba a nyolc országból, vagyis a balti államokból, Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából, Magyarországról és Szlovéniából. A bevándorlók kétharmada Lengyelországból érkezett. Ugyanakkor 24.911-en elhagyták Németországot.

A várt bevándorlási hullám így elmaradt, a tényleges adatok meg sem közelítik az előrejelzéseket. A tekintélyes kölni német gazdaságkutató intézet (IW) például azt jósolta, hogy a nyitástól kezdve 2012 végéig összesen 800 ezren érkeznek, de maga az IAB is jóval több bevándorlóra, 2011 végéig 140 ezer új munkavállalóra számított.

A mobilis munkaerő mindenekelőtt az angol nyelvterületre áramlott május eleje óta. Korábban Németország és Ausztria volt a két legkedveltebb célország. Az IAB szerint az utóbbi időszakban tíz külföldön szerencsét próbáló kelet-közép-európai közül nyolcan Nagy-Britanniát vagy Írországot választották. A fordulatot elsősorban az okozhatta, hogy az utóbbi országokban rugalmasabb a munkaerőpiac, hamarabb feloldották a korlátozásokat és a kibocsátó államokban az angol nyelv elterjedtebb, mint a német.

Ugyanakkor Németországban emelkedett a nyolc vizsgált ország állampolgárainak foglalkoztatottsága. A kutatók szerint ez abból adódhat, hogy a korlátozások megszűntével sokan legális formában végzik tovább ugyanazt a munkát, amelyet május előtt feketén végeztek. Nagyjából 100 ezren viszont továbbra is illegálisan dolgoznak, a hivatalos német statisztikai adatok szerint ugyanis 200 ezer kelet-közép-európai munkavállaló él az országban, uniós felmérések viszont 300 ezer térségi állampolgár jelenlétét mutatják ki a német munkaerőpiacon.