Elöregszik Kína: ki fog dolgozni?

A túlnépesedés ellen bevezetett egy gyermekes családmodell hátrányairól közöl riportot Kínáról a BBC News.

A kínai Sanghaj az egyik legmodernebb és az egyik leggyorsabban öregedő város a világon. A városban négyből egy helyi lakos már ma is nyugdíjas korú. Annyira sok az idős ember, hogy az IKEA sanghaji üzletében külön találkozóhelyet alakított ki számukra, ahol a nyugdíjas, magányos férfiak és nők baráti, társas kapcsolatokat alakíthatnak ki.

A szakértők szerint, ahogy egy társadalom fejlődik, úgy lesz egyre magasabb az átlagéletkor, hiszen az emberek tovább élnek, és kevesebb gyermeket vállalnak. Kínában a túlnépesedés ellen bevezetett egy gyermekes családmodell azonban felgyorsítja ezt a trendet. Kínának húsz év kellett ahhoz, hogy olyan életkori profil alakuljon ki az országban, mint amilyen Nagy-Britanniában vagy Franciaországban 60-70 év alatt jött létre. Becslések szerint 2050-re a kínaiak harmada, azaz mintegy 450 millió ember lesz nyugdíjas korú.

Az elöregedés azonban súlyos problémákat vet fel, amivel az ország nem tud lépést tartani. Az erőltetett gazdasági fejlesztés jegyében nagyfokú munkaerő-áramlás zajlik évtizedek óta az országban, amely viszont felbontotta a hagyományos konfuciánus családmodellt, ahol több generáció élt együtt, egy fedél alatt. Az elvándorló gyerekek sem a földrajzi távolság, sem fizetésük alacsony volta okán nem tudnak gondoskodni szüleikről. Idősgondozással foglalkozó szakértő pedig rendkívül kevés van. Jelenleg mintegy 100 ezer gondozó tevékenykedik az országban, de a kormány adatai szerint 10 millióra lenne szükség ahhoz, hogy mindenkit el tudjanak látni.

A kínai kormány azonban nem csak az idősek ellátása miatt aggódik. Attól tartanak, hogy az elöregedés gátat szab a lendületes gazdasági fejlődésnek, és Kína előbb lesz öreg, mint fejlett ország. A fejlesztések ez idáig ugyanis a kimeríthetetlennek látszó fiatal és olcsó munkaerőbázisra támaszkodtak, és a városok elöregedését is jól ellensúlyozta a vidékről az urbánus övezetekbe áramló munkaerő. Napjainkban ugyanakkor a betöltetlen álláshelyeken már látszanak a jelei annak, hogy kevesebb a fiatal munkaerő, ráadásul nagyobb fizetést is kérnek. Nekik ugyanis nem csak saját jövőjükről, de megfelelő nyugdíjrendszer híján szüleik ellátásáról is gondoskodniuk kell, így nem engedhetik meg maguknak, hogy a korábbi generációkhoz hasonlóan minimális fizetésért álljanak munkába.