Elsöpörheti a hazai cipőipart az új minimálbér

Várszegi Árpád, a Bőr- és Cipőipari Egyesülés elnökének becslése szerint az iparágban működő mintegy félszáz termelő vállalat tíz százaléka húzhatja le a rolót a következő egy-két évben, a jelenleg tízezerre rúgó foglalkoztatott létszám pedig szűk harmadával, hétezerre csökkenhet. Az iparág már az utóbbi években is folyamatosan karcsúsodott, hiszen 2002 óta több mint ötezer munkahely szűnt meg.

A lábbelik gyártásának költségszerkezetében az élőmunka 50-60 százalékos aránnyal szerepel. Így a munkaerőköltséget érintő minden hatás hatványozottan csapódik le a cipőgyártóknál. Az ágazatban ráadásul a foglalkoztatottak 75 százaléka minimálbéres, így annak szintje alapvetően meghatározza a költségeket.

A munkaerőköltség emelkedése mellett a dráguló energia a másik nagy tétel, amely szintén megdobja a költségeket. Iparági szakértők 8-10 százalékra teszik a munkaerő és az energia drágulásából fakadó költségnövekedést.

A rendkívül éles verseny miatt viszont nincs lehetőség áremelésre sem. Ez még a jó piaci pozíciójú hazai márkás cipőkre is igaz, nem is beszélve a bérmunkában gyártók termékeiről. Utóbbiak nyugati megrendelőik számára állítanak elő lábbeliket. Egy bizonyos árszint alatt persze a magyar gyártók már nem képesek elvállalni a munkát, a megrendelők ekkor szokták a termelést Romániába, Ukrajnába vagy a Távol-Keletre telepíteni. A hazai cipőipar helyzetváltozása következtében ezrek válhatnak munkanélkülivé Magyarország legszegényebbnek számító régióiban, írta a Világgazdaság.

Menedzsment Fórum