Érdemes volt munkanélkülivé válni

Belgiumban egy hónappal ezelőtt hatalmas botrányt váltott ki, hogy nyilvánosságra került, miszerint a Volkswagen a brüsszeli üzemben dolgozók jelentős részének (az 5400 főből mintegy 4000 embernek) elbocsátására készül. Az alkalmazottak sztrájkot kezdtek, a belga fővárosban tiltakozó felvonulásra került sor, a média, valamint a politikusok pedig egymás után tették a szemrehányásokat a német cég vezetőinek. Azóta azonban kiderült, hogy a bírálatokat kissé elsiették: először is a Volkswagen beleegyezett, hogy a gyárat nem zárják be, sőt, 2009-től itt szerelik majd össze az új Audi A1-es modellt, ami 3000 munkahely megőrzését jelentheti. Így már csak 2400 főt kell elküldeni, közülük pedig 1500-nak annyira magas végkielégítést ígértek, amire a belga ipar történetben még nem volt példa (beosztástól és a cégnél eltöltött időtől függően legalább 25 ezer, de van, akinél 144 ezer eurót). Nem csoda, hogy a dolgozók valósággal megrohamozták az illetékeseket, csak hogy feliratkozhassanak az önként távozók listájára.

Most pedig a fennmaradó 900 ember sorsáról született olyan - egyelőre szóbeli - megállapodás, ami szintén párját ritkítja Európában. Eszerint a Volkswagen anyagilag is támogatni fogja, hogy az 50 év feletti elbocsátandók előnyugdíjba mehessenek. Méghozzá nagyon gáláns módon: úgy, hogy az illetőknél a nyugdíjas kor, s így a rendes nyugdíjjogosultság eléréséig - legalábbis anyagilag - semmi sem változik, a német cég ugyanis a munkanélküli segély összegét akkora pótlékkal egészíti ki, hogy a kettő együtt kiadja majd jelenlegi bérüket. Ez a lépés nagyon nehéz helyzetbe hozza a belga kormányt, amely éppen egy évvel ezelőtt fogadtatott el egy törvénycsomagot a korengedményes nyugdíjazás megnehezítésére. (Belgiumban ugyanis - akárcsak a legtöbb fejlett társadalomban - egyre több a nyugdíjas, s egyre kevesebb az aktív dolgozó, ami így együtt hosszabb távon a társadalombiztosítási kassza csődjével fenyeget.)

A kormány legfeljebb abban bízhat, hogy a megállapodást egyelőre nem írták alá a szembenálló felek: a dolgozók ugyanis a sikertől "megittasodva" újabb követeléssel álltak elő (a havi járulékon túl minden előnyugdíjas kapjon egyszeri juttatásként 10-10 ezer eurót), s ezt már a cégvezetés is túlzásnak találta.