Ergonómia a dolgozóbarát munkahelyért

Az ergonómia mint tudomány az ember és környezet összehangolásával foglalkozik. A munka világában az ergonómus a munkahely ideális kialakításán, a dolgozót érő külső stresszhatások feltérképezésén és kiiktatásán fáradozik.
Ha rosszmájúak akarunk lenni, megjegyezhetnénk, hogy az ergonómus az iroda dolgozóbarát kialakításával nagyobb teljesítményre ösztökéli a munkavállalót, és ezzel növeli a kizsákmányolást. Ám ez az elmélkedés azért sántít, mert az ergonómus szakvéleményével a dolgozó egészségét is védi, kellemesebbé teszi a munkahelyet, csökkenti a stresszhatást.

Nem tolonganak az ergonómusért

Eme gondolatmenetből a logikusan elmélkedő laikusok azt a következtetést vonhatnák le, hogy tolonganak a cégek az ergonómiai szakértőkért, hiszen melyik vállalatvezető ne szeretné, ha az iroda profi kialakításával növekedne a teljesítmény, nagyobb lenne a profit. Ám Molnár Réka ergonómus ennek éppen az ellenkezőjét látja: "Úgy érzékelem, hogy nincs nagy igény az ergonómusok iránt. Ennek egyik oka, hogy néhány bútorgyártó és bútorforgalmazó cég lejáratta az ergonómia szót az ergomómiai követelményeknek nem megfelelő bútorokra aggatott 'ergonómikus' jelzővel. Másik ok, hogy számos felkészületlen ember ergonómus szakértőként hirdeti magát, harmadik tényezőként a vállalatvezetők információhiányból adódó érdektelenségét, bizalmatlanságát említem", fogalmaz határozottan Molnár Réka,.

Mint a foci: mindenki ért hozzá

Az ergonómus sporthasonlattal világította meg a szakma helyzetét: "Az ergonómia lassan a futballhoz kezd hasonlítani, tehát mindenki úgy gondolja, hogy ért hozzá. Még a belsőépítészek sem tekinthetők ergonómiai szakembernek, ugyanis nem az esztétikum a döntő, hanem a munkahelyi környezet dolgozókra gyakorolt hatásának feltérképezése, az ideális megoldás megtalálása, az iroda munkafeladatnak megfelelő optimális berendezése."

Molnár Réka elmondta, egy nagyobb munkahely ergonómiai feltérképezésének a díja 400-500 ezer forint körül mozog, amelyet több cégvezető sokall. "A költség soknak tűnik, ám a hely alapos felméréséhez és az ideális kialakítás megállapításához több ember munkája szükséges, továbbá a szakvéleménnyel növelhető a munka hatékonysága, csökkenthető a fluktuáció."

Fontos a privát tér

Az ergonómus az utóbbi években postahivatalok dolgozóbarát berendezésével foglalkozott. Molnár Réka szerint sok esetben apró kellemetlenségekben rejlik a rosszabb teljesítmény oka. A fő probléma, hogy sokan nem tudják megfogalmazni, miért érzik rosszul magukat, illetve nem tudatosul a kellemetlenség, mondja. "Ha alacsony az asztal, és a dolgozó gyakran beleveri a lábát, ingerült lesz, felmegy az adrenalinszintje és később hamarabb tör rá a fáradtság. Ugyanez a helyzet, ha a háta mögött járkálnak és mindenki belelát a számítógépébe, vagy ha mögötte nyílik az ajtó", sorolja az eseteket. "A túlzott ellenőrzöttség-például nagy terű irodák esetében- általában látszattevékenységre sarkallja az embereket, vagy éppen a szükségesnél gyakrabban látogatják a mellékhelységet, esetleg sűrűn főznek kávét maguknak", mondja.

Betegség vagy távozás

Molnár Réka szerint a tartós apró kellemetlenségeket általában három hónapig bírja a munkavállaló fizikai következmények nélkül, utána vagy munkahelyet vált, vagy csinálja tovább és akkor sokszor egészségügyi problémák jelentkeznek. Különösen nehéz helyzetben vannak az új munkatársak, akiket általában kész helyzet elé állítanak, amikor kijelölnek neki egy munkaasztalt, amely legtöbbször a legelőnytelenebb helyen található. "Ha a legrosszabb helyet kapja az új dolgozó, már rossz élménnyel kezdi a munkát. Egy irodát úgy kell berendezni, hogy ne lehessen rangsorolni a munkaasztalokat", állítja Molnár Réka.

Amikor a beosztott rendelkezik

Mit tehet a dolgozó, ha rossz helyen kapott helyet az irodában, vagy a berendezés nem felel meg igényeinek? "Ha a főnök rugalmatlan, akkor semmit. Ajánlatos a problémákat megbeszélni a felettessel, a munkatársakkal, mert ha a kellemetlen helyzet folytatódik, abból csak rossz jöhet ki", mondja Molnár Réka. A munkatársak leleményességét az ergonómus egy történettel világítja meg: Egyik munkahelyen a főnök úgy alakította ki az irodát, hogy egy 'üvegkalitkából' belelásson mindenkinek a számítógépébe. A dolgozók szorongtak, nem volt megfelelő a teljesítményük. Nem azért, mert nem akartak dolgozni, hanem mert nem éreztek privát teret maguk körül. Amikor irodabútort cseréltek, a munkatársak úgy rendezték a termet, hogy a főnök ne lásson rá a számítógépekre. Ezután a dolgozók felszabadultabban, oldottabban és hatékonyabban dolgoztak.

Persze ahhoz, hogy a munkavállaló vagy az ergonómus kellemessé tegye a munkahelyet, mindenekelőtt egy rugalmas, nyitott főnökre van szükség.


Karácsony Zoltán