Európai Unió - A keleti bővítés financiális vetülete

Részlet a "33 kérdés az új Európához" c. cikkből


Az újonnan csatlakozó országok polgárai kevesebbet vagy többet keresnek mint a németek?

Az átlagos évi-nettóbevétel a feldolgozó iparágban mintegy 18.890 Eurót (azaz 4.722.500 Ft-ot) tesz ki az egyedül élők esetében, illetve 26.140 Eurót (tehát mintegy 6.535.000 Ft-ot) a kétgyermekes, egy jövedelemből élő családok esetében.
Ezzel összehasonlításban az új Eu-polgárok sokkal kevesebb bérre számíthatnak. A következő listában minden országnál az első összeg az átlagos évi-nettóbevétel összege az egyedül élők esetében, míg a második számjegy egy négyfős család évi-nettóbevételének vásárlóerejét jelzi.

Ciprus	15.440 EUR (3.860.000 Ft)	15.440 EUR (3.860.000 Ft)
Málta	15.060 EUR (3.765.000 Ft)	17.680 EUR (4.420.000 Ft)
Szlovénia	10.130 EUR (2.532.500 Ft)	10.980 EUR (2.745.000 Ft)
Csehország	9880 EUR (2.470.000 Ft)	12.460 EUR (3.115.000 Ft)
Lengyelország	7680 EUR (1.920.000 Ft)	8350 EUR (2.087.500 Ft)
Szlovékia	6120 EUR (1.530.000 Ft)	7440 EUR (1.860.000 Ft)
Magyarország	5750 EUR (1.437.500 Ft)	7480 EUR (1.870.000 Ft)
Litvánia	4670 EUR (1.167.500 Ft)	4670 EUR (1.167.500 Ft)
Lettország	4100 EUR (1.025.000 Ft)	4810 EUR (1.202.500 Ft)

Quelle: Eurostat
*Észtországra nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok


Milyen magas a bruttó hazai termék (GDP) összehasonlításban az EU-átlaggal?
(GDP- 2002-es adatok Millió Euróban)

"régi" EU	9.162.319
Lengyelország	200.198
Csehország	73.875
Magyarország	69.889
Szlovákia	25.147
Szlovénia	23.385
Litvánia	14.649
Ciprus	10.762
Lettország	8940
Észtország	6904
Málta	4097

Az EU-s csatlakozó országok dolgozói vállalhatnak munkát Németországban?

Az Európai Unió csatlakozási szerződésében egy maximálisan hét éves átmeneti határidőt szabtak meg a munkaerő szabad áramlására vonatkozólag. Ez azt jelenti, hogy 2004-ben és 2005-ben a kelet-európaiak rendszerint semmilyen állást nem vállalhatnak Németországban.
Utána a kormány a munkaerőpiacot további három, vagy még további két évre levédheti. Kelet-európai cégek és persze magánszemélyek 2004 májusától Németországban minden szerződést számla ellenében elvállalhatnak. Kivételt képez: az ajánlattevők az építőipar és néhány kisiparos-szakág (főként a tisztítóipar) területéről, akiknek még hét évet kell várniuk a német piacon való aktív részvételre. Ez ugyanis a mai napig csak nehezen megkapható, külön engedélyek keretében lehetséges.

Számolni kell a német cégek Kelet-európába történő átvándorlásával?

A Német Ipari és Kereskedelmi Kamarai nap (DIHK) beszámolója alapján még nem települt át egy üzem sem teljes egészében Németországból Keletre. A várakozások várhatóan be fognak igazolódni: már az elmúlt években erősödött a német cégek tőkeintenzív gyártási területeinek keletre történő áttelepítése.
A csatlakozó országok munkaköltségei a német színvonalnak csak az egynegyedét, egyötödét teszik ki. Az EU-csatlakozáson keresztül a nyugati standardhoz igazodnak a jogrendszerek,
és emelkedik a befektetők számára nyújtott biztonság.
Már néhány éve figyeljük azt a trendet, miszerint a német cégek irányításukat, kutatásaikat és fejlesztéseiket külföldre telepítik. Az EU keleti bővítése ezt a fejlődést megkérdőjelezheti. A vállalkozásokat csalogatják az előnyös befektetési feltételek - mondja Michael Heise az Allianz és Dresdner Bank vezető közgazdásza.

Forrás: manager-magazin.de