Év végéig megszülethet az uniós munkaidő-direktíva

Év végéig megszülethet az uniós munkaidő-direktíva

2004. július 7., szerda
December elején az uniós tagállamok miniszterei szavaznak az új munkaidő-direktíváról. Az új irányelvre azért van szükség, mert egyik tagállam sem tudja alkalmazni az Európai Bíróság azon döntését, miszerint az ügyeletben töltött idő teljes egésze munkaidőnek számít, így beleszámít az átlagosan maximum 48 órás munkahétbe.

Három kérdéskörben kell állást foglalnia a magyar kormánynak az uniós munkaidő-direktíva felülvizsgálata kapcsán. Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkajogi bizottságának ülésén a felek egyetértettek abban, hogy a magyar szabályozás - ha bizonyos hiányosságokkal is - de megfelelő lenne, így az új munkaidő-direktíva Magyarország számára akkor lenne a legkedvezőbb, ha minél kevésbé változna, és minél több szabályozást hagyna nemzeti hatáskörben.

A tagállamok figyelmen kívül hagyják a bíróság döntéseit

Az Európai Bizottság tavaly decemberben tette közzé a munkaidő-irányelv felülvizsgálatáról szóló közleményt, amelyre egyrészt a direktíva alóli kivételek (opt-out) újraértelmezése, másrészt pedig az Európai Bíróság e tárgyban hozott döntései adtak okot. Az Európai Bíróság korábban indított munkaügyi perekben úgy foglalt ugyanis állást, hogy a munkaidőn túl ügyeletben, vagy készenlétben - a fogalom nem tisztázott az európai munkajogban - töltött idő teljes egészében beleszámít a munkaidőbe. A bíróság döntését valamennyi tagállamnak alkalmaznia kellene, azaz az ügyeleti időket is bele kellene számítania a munkaidő-direktíva által meghatározott munkaidőkeretbe.

Több ezer orvosra lenne szükség

Ezt a 25 tagállam egyike sem tudja maradéktalanul teljesíteni: a legtöbb helyen az egészségügy és az oktatás egyes területein, valamint egyéb készenléten végzett munkák esetében okozna szakemberhiányt a jogszerű eljárás. A bizottság ülésén elhangoztt, Magyarországon mintegy 10 ezer orvosra és egészségügyi dolgozóra lenne szükség; a német kormány 20 ezerre becsülte a döntés alkalmazásához szükséges orvosok létszámát.

Decemberben szavaznak a tagállamok miniszterei az új direktíváról

Az Európai Bizottság ezért egy új munkaidő-direktíva megalkotását tűzte ki célul, a holland elnökség napokban közzétett menetrendje szerint a miniszterek tanácsa október 10-én politikai vitát tart, majd december 7-8-i ülésén dönt az új irányelvről. Ladó Mária, a munkaügyi tárca Integrációs és Nemzetközi Főigazgatóságának vezetője elmondta, a kormány célja elsőként egy egyértelmű és pontos nemzeti álláspont kialakítása és érvényesítése, várhatóan nagyobb országokkal összefogva.

Magyarország nemzeti hatáskörben tartaná a döntéseket

Az Európai Bizottság korábban kérdőívekkel, adatkéréssel és konzultációkkal is tájékozódott az egyes tagállamok gyakorlatairól. A második fázis kezdeteként a kormányoknak állást kell foglalniuk a felvetett három témában.

Az eddigi egyeztetések eredményeként a kormány szerint van lehetőség és szükséges is a referencia-időszak kiterjesztése, de annak konkrét módjáról a tagállamoknak maguknak kellene dönteniük. (Referencia-időszaknak nevezik azt az időtartamot, melyen belül átlagolják a heti legfeljebb 48 órás munkavégzést). A kivülmaradás lehetőségére - azaz arra, hogy egyes munkakörökben ne alkalmazzák a tagállamok a maximális munkaidőre vonatkozó rendelkezést - Magyarországnak szüksége van, ezért annak eltörlését vagy korlátozását rövid vagy középtávon megvalósíthatatlannak tartja.

A munkaidő fogalmának pontosítása kapcsán a magyar ügyelet fogalmának bevezetését vagy ahhoz hasonló fogalom megalkotását javasolja Magyarország azzal a megkötéssel, hogy ahol mérni lehet a tényleges munkavégzést, ott a munkavégzés, ahol pedig nem, ott egy többfokozatú skálán az ügyeleti idő bizonyos százaléka számítson bele a munkaidőbe.

Mind a kívülmaradás feltételeinek, mind az ügyelet részletes szabályainak megalkotásakor az uniónak tekintettel kell lennie a nemzeti sajátosságokra, így ezek részletes szabályozását a tagországoknak saját hatáskörben kellene megtenniük - mondta el a munkaügyi tárca szakértője.