Fehéredő gazdaság: 30-40 milliárd forint az adó- és járulékbevételekből

A bizottság első jelentése szerint tavaly egész évben 80-100 milliárd forint volt a fehéredésnek tulajdonítható többletbevétel.
Ligeti Csák, a bizottság elnöke, a KSH főosztályvezetője az első félévi folyamatokat értékelve elmondta: 2008-ban tovább folytatódott a gazdaság fehérítése, ezen belül megnőtt a feketefoglalkoztatás visszaszorításának jelentősége.

Pataky Péter, a bizottság munkavállalókat képviselő tagja, az MSZOSZ elnöke elmondta: a versenyszférában az első hét hónapban 11 százalékkal nőtt azok száma, akik után rendesen fizetnek járulékot, miközben a KSH adatai szerint a tavalyi első hét hónaphoz képest 54 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma. A járulékalap ugyanebben az időszakban 15 százalékkal emelkedett. A feketefoglalkoztatás feltárásában Pataky Péter szerint még jelentős tartalékok vannak.

A bizottság jelentése szerint már érezhető a hatása a legfertőzöttebb terület kiemelt ellenőrzésének: az idén már csak a feketemunkások negyede dolgozott az építőipari vállalkozásoknál, míg a tavalyi első félévben még fele. Javult a feldolgozóipari vállalkozások "bejelentési kedve" is: a tavalyi első félévben még a feketefoglalkoztatás több mint 12 százaléka erre az ágazatra esett, az idén már csak 8 százaléka. A korábbinál több jogsértő magatartásra derült fény ugyanakkor a vagyonvédelmi vállalkozásoknál (10 százalék) és a vendéglátó-ipari munkáltatóknál (17,5 százalék).

A növekedés megjelenik a járulékokban is: tavaly tíz hónap alatt még 5,1 milliárd forint volt a járulékok összege, az idei első hat hónapban pedig már 6,2 milliárd forint. Az 1,1 milliárd forintos többlet a bizottság szerint joggal nevezhető a fehéredést szolgáló intézkedés hatásának. Az őstermelők járulékfizetővé válása 2007 januárja óta 4 milliárd forint feletti járulékbevételt eredményezett.

A fordított adózás kiterjesztésének bevételi hatását 3-5 milliárd forintra becsüli a bizottság - mondta Fekete István, a bizottság munkaadói képviselője.

Az egyéni vállalkozók körében 115 ezer fővel gyarapodott azok száma, akik vállalták az elvárt adó megfizetését, tulajdonképpen a teljes kötelezetti kör. A vállalkozói szja kötelezettséget tekintve közel 1 milliárd forint keletkezett a minimumadó-szabály életbe lépése miatt. Mivel a szabály csak 2007. július 1-jétől volt hatályos, 2008-ra magasabb bevételi többletet prognosztizál a bizottság.

Az adóhatósági ellenőrzések szigorítása is többletbevételeket hozott. A kedvezményes önellenőrzés kapcsán befolyt többletadó az első hét hónapban 3,5 milliárd forint volt.

Tavaly 372 központosított adóellenőrzés keretében 17,1 milliárd forint nettó adókülönbözet mellett 15,1 milliárd forint jogkövetkezményt állapított meg az adóhatóság; az idén július végéig 417 ellenőrzés keretében 62,4 milliárd forintnyit. Azt még nem lehet tudni, ebből mennyi folyik be ténylegesen, és abból mekkora rész tekinthető a gazdaság fehéredése eredményének - mondta Fekete István.

A sajtótájékoztatón bejelentették: a bizottság ismerteti jelentését az Állami Számvevőszékkel és találkozót kér a miniszterelnöktől is.
Fekete István elmondta: az adócsökkentés önmagában nem oldja meg a feketegazdaság felszámolását, a tisztességes adófizetők érdekében egyszerre kell pozitív és negatív ösztönzőkkel élni. Úgy vélekedett: specializált adóbíróságokat kellene felállítani, hogy ne húzódjanak el az ügyek. Megemlítette azt is, hogy a fehéredés üteme csak újabb eszközökkel tartható fenn.

Pataky Péter azonban arra figyelmeztetett, hogy az új, szigorítást jelentő eszközökkel a kormányzatnak óvatosan kell bánnia, nehogy a céllal ellenkező hatásúak legyenek. Az adóamnesztiáról pedig úgy vélekedett, hogy ez becstelen eljárás volna a tisztességesen adózókkal szemben.