Fekete- és gyerekmunka: ez lenne a török munkaerőpiac
Rendkívül nehéz a török munkaerőpiacon menekültként dolgozni. Illegálisan és jóval kevesebbért, hosszabb munkaidőben foglalkoztatják a zömében Szíriából elmenekülteket. De nem jobb a helyzete egy töröknek sem, ha rendes munkahelyet szeretne.
A SOLinternatonal a törökországi szír menekültek munkaerőpiaci helyzetét bemutató kutatásról ír, amiből idéz a Mérce is. Mint írják: a török Bahçeşehir Egyetem Gazdasági- és Társadalomkutató Központ kutatása kiderítette, hogy a legtöbb menekült munkavállalási engedély nélkül dolgozik.
Az ottani rendszer szerint a szír munkavállaló csak török cégen keresztül igényelhet engedélyeket, ez viszont több papírmunka, mellesleg adókat és járulékokat is fizetnie kell a vállalkozásnak, ezt pedig sokan nem akarják. A török jogszabályok szerint a munkahelyeken a munkavállalók 10 százaléka lehet külföldi, azok a vállalatok pedig, amelyek ennél több külföldit szeretnének foglalkoztatni, fellebbezniük kell a török foglalkoztatási hivatalnál. A küszöb csak akkor léphető át, ha az ügynökség nem tud török munkavállalókat ajánlani.
A bürokratikus szabályok miatt így jelenleg az országban tartózkodó 4 millió szír menekült közül csak 20 ezernek van munkaengedélye.
Törökországban nagy a munkanélküliség, a bérek pedig alacsonyak – az ott élő szíreknek így azonban senki sem biztosítja az alapvető szükségletekhez való hozzáférést. És bár a világtendencia azt mutatja, hogy a menekültek rosszabb körülmények között kénytelenek dolgozni, sok szempontból a török munkavállalók helyzete sem sokkal jobb a szíriai háború elől menekülőkénél.
Törökországban a munkajog tiltja ugyan a 15 évesnél fiatalabb gyermekek foglalkoztatását, tekintettel arra, hogy minden 18 év alatti ember hivatalosan gyereknek számít, a 15 év alatti illegális gyermekmunka mértékéről nincsenek pontos adatok. Közel 2 millió gyerekről lehet tudni, hogy regisztrált vagy nem regisztrált munkavállalóként dolgozik, és csak 150 ezer van bejegyezve biztosított munkavállalóként. A Török Statisztikai Hivatal szerint a gyermekmunkások 78 százaléka nincs regisztrálva. A 2017 novemberi adatok szerint 56 gyermek halt meg munkavégzés közben.
Ami a munkaidőt illeti, Törökországban nagyon hosszú a munkaidő az OECD országok közt élen jár. Míg világviszonylatban a munkavállalók átlagosan 5,1 százaléka dolgozik 60 vagy annál is több órát egy héten, addig Törökországban a munkavállalók 20,9 százaléka dolgozik ilyen embertelen munkarendben.
merce.hu
Az ottani rendszer szerint a szír munkavállaló csak török cégen keresztül igényelhet engedélyeket, ez viszont több papírmunka, mellesleg adókat és járulékokat is fizetnie kell a vállalkozásnak, ezt pedig sokan nem akarják. A török jogszabályok szerint a munkahelyeken a munkavállalók 10 százaléka lehet külföldi, azok a vállalatok pedig, amelyek ennél több külföldit szeretnének foglalkoztatni, fellebbezniük kell a török foglalkoztatási hivatalnál. A küszöb csak akkor léphető át, ha az ügynökség nem tud török munkavállalókat ajánlani.
A bürokratikus szabályok miatt így jelenleg az országban tartózkodó 4 millió szír menekült közül csak 20 ezernek van munkaengedélye.
Törökországban nagy a munkanélküliség, a bérek pedig alacsonyak – az ott élő szíreknek így azonban senki sem biztosítja az alapvető szükségletekhez való hozzáférést. És bár a világtendencia azt mutatja, hogy a menekültek rosszabb körülmények között kénytelenek dolgozni, sok szempontból a török munkavállalók helyzete sem sokkal jobb a szíriai háború elől menekülőkénél.
Törökországban a munkajog tiltja ugyan a 15 évesnél fiatalabb gyermekek foglalkoztatását, tekintettel arra, hogy minden 18 év alatti ember hivatalosan gyereknek számít, a 15 év alatti illegális gyermekmunka mértékéről nincsenek pontos adatok. Közel 2 millió gyerekről lehet tudni, hogy regisztrált vagy nem regisztrált munkavállalóként dolgozik, és csak 150 ezer van bejegyezve biztosított munkavállalóként. A Török Statisztikai Hivatal szerint a gyermekmunkások 78 százaléka nincs regisztrálva. A 2017 novemberi adatok szerint 56 gyermek halt meg munkavégzés közben.
Ami a munkaidőt illeti, Törökországban nagyon hosszú a munkaidő az OECD országok közt élen jár. Míg világviszonylatban a munkavállalók átlagosan 5,1 százaléka dolgozik 60 vagy annál is több órát egy héten, addig Törökországban a munkavállalók 20,9 százaléka dolgozik ilyen embertelen munkarendben.
merce.hu
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.20Vida Ági a Kapcsolódás Napján Milyen mintákat hozunk gyerekkorunkból, és hogyan jelennek meg a felnőtt kapcsolatainkban? Vida Ági „Hogyan hatnak a gyermekkori kötődési mintáink a felnőttkori kapcsolatainkra?” című előadásával vár a Kapcsolódás Napja 2026. november 20-án, Budapesten, a SUGÁR Moziban.
Részletek
Jegyek

Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?