Félmillió rokkantnyugdíjast fognának munkára

A 195 ezer megváltozott munkaképességű járadékban részesülő közül a becslések szerint mindössze 36 ezer főnek biztosít munkát a piac - legalábbis ennyi ember után vettek igénybe kedvezményt, akik megváltozott munkaképességű alkalmazottat foglalkoztatnak.

Ha ehhez hozzávesszük a több mint 454 ezer rokkantsági ellátásban részesülő aktív korút, akkor a munkát végzők száma a megváltozott munkaképességűek körében nem éri el a hat százalékot.

Kérdés, hogy mennyiben képes változtatni az ősztől bevezetni tervezett átalakítás ezen a helyzeten. Már előkészítés alatt áll az a törvénymódosítás, amely időlegesen részben megszüntetné a rokkantsági nyugdíjat, és helyette - egy korábbi elképzelés szerint - három éven át rehabilitációs járadékot biztosítana az érintetteknek.

650 ezren hiányoznak

A törvényalkotási program alapján a javaslat márciusban kerül az Országos Érdekegyeztető Tanács elé, majd a kormány áprilisban nyújtja be az Országgyűlésnek a tervezetet. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium - arra hivatkozva, hogy a törvény még az egyeztetés fázisában van - kérdésünkre nem árult el részleteket az új szabályozásról. Ezért csupán egy korábban napvilágot látott elképzelésre hagyatkozhatunk.

Az, hogy összességében 650 ezer aktív korú (közülük 195 ezren megváltozott munkaképességű járadékban, 455 ezren pedig rokkantsági nyugdíjban részesülnek) egyáltalán nincs jelen a munkaerőpiacon, több okra vezethető vissza. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a visszaélést sem - vagyis amikor a megváltozott munkaképességű állampolgárnál 67 százalékosnál nagyobb mértékű rokkantságot állapítanak meg, holott a sérülés nem ilyen súlyos.

Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a megváltozott munkaképességű emberek segítség, valamint testi és lelki rehabilitáció nélkül nagyon nehezen tudnak vissza- vagy bekerülni a munkaerőpiacra. A felmérések alapján például a szellemi fogyatékosok kevesebb mint tíz százalékát foglalkoztatják.

Dolgozni, de hol?

A változás lényege az lenne - a minisztérium által meghirdetett korábbi terv szerint -, hogy speciális álláskeresési támogatást kapnának az érintettek. Vagyis több éven át részt vennének egy rehabilitációs folyamatban, amelynek során visszakerülhetnek a munka világába. Ha ez nem segít, és a járadékosok továbbra is 67 százaléknál nagyobb mértékben megváltozott munkaképességűek maradnak, akkor megkapják a rokkantsági nyugellátást.

Ha viszont sikerrel jár a rehabilitációs folyamat, visszakerülhetnek a munka világába - persze ehhez olyan cégek, intézmények is kellenek majd, amelyek képesek lesznek befogadni őket. Ha továbbra sem tudnak elhelyezkedni, akkor ezt követően nem rokkantsági nyugellátást kapnának, hanem álláskeresési támogatást, majd ezt követően esetleg szociális juttatást.

Ennek több következménye is lesz. Egyrészt az álláskeresési támogatás nem jár örökké. Ez arra ösztönözheti az érintetteket, hogy mihamarabb munkát keressenek. A rendszer célja a kormány szerint éppen az, hogy ne a nyugdíjat, hanem a munkát válasszák - már ha tudják. Másrészt az átalakítással már nem a nyugdíjkasszát fogja terhelni a 450 ezer főnek járó, nyugdíj helyett megalkotott járadék vagy támogatás.

Egyébként az idén is lezajlott egy ezzel kapcsolatos kozmetikázás a költségvetésben. Korábban a rokkantsági nyugdíjak két alapban voltak, a nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási alapban. A büdzsé megalkotásakor előbbi rokkantsági nyugdíjazásra fordítandó kiadásait 290 milliárd forintra tervezték, utóbbiét pedig 244 milliárd forintra. Az idén azonban a kiadás egy az egyben a nyugdíjkasszát terheli majd, ez az előirányzat szerint több mint 580 milliárd forintot jelent.

A nyugdíjasok hatoda aktív korú rokkantnyugdíjas

A teljes nyugdíjkiadás 2200 milliárd forint küröl alakult tavaly, ebből az öregségi nyugdíj nagyságrendileg 1300 millárd forintot, a rokkantsági pedig 530 milliárd forintot tett ki. Vagyis a hárommillió nyugdíjas 15 százaléka aktív korú rokkantnyugdíjas, a rokkantsági nyugdíjra fordított kiadások pedig a teljes nyugdíjkassza negyven százalékát teszik ki.

A rehabilitációs járadék bevezetésével ennek az összegnek a jelentős része - praktikusan az, amit az aktív korúaknak fizetnek ki - kikerülne a nyugdíjbiztosítási alapból, és átkerülne a munkaerő-piaci alapba. Erre azonban még várni kell. A tervek szerint - még ha az idén ősszel hatályba is lép a változás - csak több éves átfutással lehet bevezetni az új rendszert.