Feltételhez kötik a sztrájkot a közszolgáltatást végző cégeknél

Az Országgyűlés csütörtökön kormánypárti szavazatokkal elfogadta a fideszes Kara Ákos és Kontur Pál javaslatát, amely a kihirdetését követően napon lép hatályba; rendelkezéseit az akkor már folyamatban lévő egyeztető eljárások során is alkalmazni kell.

Nemmel szavazott az MSZP, a Jobbik és az LMP is. Igen gombot nyomott Molnár Csaba (MSZP) és Kukorelly Endre (LMP). A független Szili Katalin és Ivády Gábor nemmel szavazott, Pősze Lajos pedig igennel.

A törvénymódosítás alapján a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző vállalatoknál - így különösen a tömegközlekedési és távközlési cégközlési cégeknél, valamint az áram-, a víz-, a gáz- és egyéb energiaszolgáltatást végző szerveknél - csak úgy gyakorolható a sztrájkjog, hogy a munkabeszüntetés a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja.

A korábbi szabályozás azt mondta ki, hogy az elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről a munkabeszüntetést megelőzően egyeztetni kell. A kormánypárti politikusok által kezdeményezett módosítás ehhez hozzáteszi: a még elégséges szolgáltatást törvény állapíthatja meg, amelynek hiányában sztrájk kizárólag akkor tartható, ha a felek előzetesen megállapodtak az elégséges szolgáltatásról.

Amennyiben a megállapodás nem jött létre, a munkabeszüntetés csak akkor lehetséges, ha a felek bármelyikének kérelmére munkaügyi bíróság jogerős határozata állapítja meg a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit. A munkaügyi bíróságnak öt napon belül, nemperes eljárásban, szükség esetén a felek meghallgatása után kell döntenie. A határozat ellen a közléstől számított öt napon lehet fellebbezni, a másodfokú bíróság ugyancsak öt napon belül dönthet.

A fideszes képviselők indoklásukban azt írták, hogy az elégséges szolgáltatásról szóló megállapodás elmaradása bizonytalansághoz vezet a munkabeszüntetés jogszerűségét illetően, ezért nyújtották be javaslatukat. Az indítvány egyértelművé teszi, hogy megállapodás vagy bírói döntés hiányában a sztrájk jogellenes, így nem tartható meg - hangsúlyozták, hozzátéve: a rövid bírósági határidők biztosítják, hogy ne lehetetlenüljön el a sztrájkjog gyakorlása, ugyanakkor a munkabeszüntetés során is teljesítendő kötelezettségek kiszámíthatók legyenek.

Az ellenzék egybehangzóan elutasította a törvénymódosítást, az általános vitában mindenekelőtt azt kifogásolva, hogy előterjesztői nem folytattak egyeztetést az indítványról az érdekképviseletekkel.