Feltűnően sok a minimálbéres vállalkozó
A cégek körében végzett felmérés azt mutatja, hogy a fehéredés aránya húsz százalék, a valós béremelés pedig 50-60 százalékra tehető - mondta Gláser Tamás, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) alelnöke. A fennmaradó húsz százalékról nem tudni, vajon melyik tényező befolyásolja.
A Munkástanácsok Országos Szövetségénél (MOSZ) sem érzékelik a gazdasági tisztulást. Továbbra is borzalmasan magas a minimálbéren bejelentettek száma; nyilvánvaló, hogy sok munkavállalónak ennél magasabb a jövedelme - írja a Napi Gazdaság.
Eközben tovább folynak az esetenként kényszermunkához hasonlítható túlóráztatások is, azaz a gazdasági szereplők viselkedésében szinte semmi nem változott - tudtuk meg Palkovics Imrétől, a MOSZ elnökétől. Bérnövekedésről nem lehet beszélni, a dolgozók keresete reálértéken folyamatosan csökken - tette hozzá Palkovics.
Leginkább a dupla járulék és a kötelezően előírt ágazati, szakképzettekre vonatkozó minimálbér hatása érezhető - mondta lapunknak Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének elnöke. A szakember óvatosan kezelné a gazdaság fehéredését: úgy véli, bár a politikai közbeszéd sokszor emlegeti ezt a tendenciát, ő nem lát erre utaló jeleket.
A nem főfoglalkoztatású vállalkozói körnél kifejezetten erősödött a feketegazdaságba áramlás. Ezt mutatják a statisztikák is, hiszen az egyéni vállalkozók száma oly mértékben csökkent, hogy az nem magyarázható csupán a tevékenységgel való felhagyással és/vagy a színlelt vállalkozások megszűnésével - véli Zara.
A társas vállalkozások száma nő ugyan, de nem annyival, amennyien elhagyják az egyéni "kategóriát".
A költségvetés bevételi oldalán idén érezhető hatása van a gazdaság fehéredésének, jelentősen növekszik ugyanis az adó- és járulékbevételek összege - mondta lapunk kérdésére Belyó Pál, az Ecostat főigazgatója. Becslése szerint a szürke- és feketegazdaság miatt évente 700-800 milliárd forint bevételtől esik el büdzsé.
Az utóbbi hónapok szigorításainak, főként a munkaügyi szabályozásnak köszönhetően eddig már a GDP fél százalékára (120-130 milliárd forintra) tehető az idei "fehéredési hatás" - véli Belyó, aki szerint az év hátralévő részében tovább emelkedhet ez az összeg - derül ki a Napi Gazdaságból.
Eközben tovább folynak az esetenként kényszermunkához hasonlítható túlóráztatások is, azaz a gazdasági szereplők viselkedésében szinte semmi nem változott - tudtuk meg Palkovics Imrétől, a MOSZ elnökétől. Bérnövekedésről nem lehet beszélni, a dolgozók keresete reálértéken folyamatosan csökken - tette hozzá Palkovics.
Leginkább a dupla járulék és a kötelezően előírt ágazati, szakképzettekre vonatkozó minimálbér hatása érezhető - mondta lapunknak Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének elnöke. A szakember óvatosan kezelné a gazdaság fehéredését: úgy véli, bár a politikai közbeszéd sokszor emlegeti ezt a tendenciát, ő nem lát erre utaló jeleket.
A nem főfoglalkoztatású vállalkozói körnél kifejezetten erősödött a feketegazdaságba áramlás. Ezt mutatják a statisztikák is, hiszen az egyéni vállalkozók száma oly mértékben csökkent, hogy az nem magyarázható csupán a tevékenységgel való felhagyással és/vagy a színlelt vállalkozások megszűnésével - véli Zara.
A társas vállalkozások száma nő ugyan, de nem annyival, amennyien elhagyják az egyéni "kategóriát".
A költségvetés bevételi oldalán idén érezhető hatása van a gazdaság fehéredésének, jelentősen növekszik ugyanis az adó- és járulékbevételek összege - mondta lapunk kérdésére Belyó Pál, az Ecostat főigazgatója. Becslése szerint a szürke- és feketegazdaság miatt évente 700-800 milliárd forint bevételtől esik el büdzsé.
Az utóbbi hónapok szigorításainak, főként a munkaügyi szabályozásnak köszönhetően eddig már a GDP fél százalékára (120-130 milliárd forintra) tehető az idei "fehéredési hatás" - véli Belyó, aki szerint az év hátralévő részében tovább emelkedhet ez az összeg - derül ki a Napi Gazdaságból.
Egy-egy kérdést alapul véve vezet el a megoldásig
Így teszi le a névjegyét egy új vezető