Fókuszban a verseny - aktív kicsik

Fókuszban a verseny – aktív kicsik 2004. szeptember 23. " class="kapcsszoveg">F. J. A hazai cégek előbb csak védekeztek, ma meg már határozottan támadnak. Az uniós csatlakozást leginkább bizonytalansági tényezőként élték meg a vállalatvezetők, akik azért hosszú távon EU-optimisták. A hazai feldolgozóipari vállalatok vezetői az uniós csatlakozás időpontjában kifejezetten kedvezőtlennek ítélték a gazdálkodási környezet alakulását – olvasható a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképességi Kutató Központjának legfrissebb felméréséből. A 301 cég 1204 vállalati vezetőjétől kapott válaszokból kiderül, hogy a feldolgozóipari vállalatok növekvő bizonytalanság közepette, nem támogató gazdaságpolitika mellett tevékenykednek.Egyre agresszívebbekAz elmúlt évtizedben gyökeresen átalakult a hazai vállalatok stratégiája. A korábbi visszahúzódó, stabilitáspárti stratégiát előbb az aktív védekezés váltotta fel, amely már együtt járt a mérsékelt növekedési irányultsággal. Később azonban egyértelműen többségbe kerültek a támadó, erőteljesen növekedésorientált startégiák.Évek óta a kicsik, közepesek válaszolnak A Budapesti Corvinus Egyetem Vállalat-gazdaságtan Tanszéke mellett működő Versenyképességi Kutató Központ immár harmadik alkalommal végezte el a hazai vállalatok versenyképességének vizsgálatát. Az első felmérést 1996-ban, a másodikat 1999-ben végezték. A harmadik, mostani vizsgálat során 1300 önálló jogi személyiségű, 50-nél több embert foglalkoztató céget kerestek meg. Közülük 301 vállalattól érkeztek értékelhető válaszok.A mintába ily módon bekerült cégek többsége a foglalkoztatottak száma és az eszközérték alapján a közepes méretű vállalatok közé sorolható. Ugyanakkor az árbevételt vizsgálva a kis- és mikrovállakozások alkották a többséget. Érdekes, hogy az 1999-es és a mostani felmérés során nagyon hasonló mintához jutott a Versenyképességi Kutató Központ. Ez azt a „sztereotip" feltevést támasztja alá, hogy nagy cégek kifejezetten elzárkóznak a kutató tekintetek elől, s nem nagyon örülnek, ha fény derül a vállalati struktúrára.Nincs változásA válaszadók több mint fele egyáltalán nem változtatott stratégiáján az uniós csatlakozás miatt, mintegy 40 százalékuk kis mértékű módosítást hajtott végre, és csupán 8,5 százalékuk gondolta úgy, hogy változtatnia kell, hiszen érdemben befolyásolja tevékenységét az integráció.Az EU-csatlakozás is bizonytalansági tényezőA központ igazgatója, Chikán Attila egyetemi tanár, volt gazdasági miniszter a kutatást ismertető sajtótájékoztatón elmondta: a magyar vállalatok versenyképességi helyzete ugyan nem drámaian gyenge, de érdemi változás nem következett be az elmúlt években, s a fejlődés nagyon lassú. Szerintük a magyar cégek európai uniós csatlakozással kapcsolatos felkészültségében komoly problémák vannak. Hosszú távú innovációs politikára lenne szükség a versenyképesség javulásához - hangsúlyozta.A felmérés szerint a cégeket leginkább a belpiaci bizonytalanság zavarja. Emellett az európai uniós csatlakozás is jelentős mértékben növeli a bizonytalanságot a megkérdezett cégvezetők szerint, akik egyébként hosszabb távon mégis optimistán ítélik meg a csatlakozást. Igaz, a derűlátás inkább érzelmi, mint tartalmi.A hátráltató tényezők között kiemelték a cégvezetők a gazdaságpolitikát, a kormány politikáját, a gazdasági helyzetet, nevesítve továbbá az inflációt, a kamatszintet, az áfa-szabályozást, valamint az államháztartási hiány nagyságát. Ugyanakkor a pozitív tényezők között első helyen említették a monetáris politika stabilitását. Chikán Attila elmondta: a felmérés szerint a cégek úgy érzik, hogy a kormány döntéseit sok esetben rövid távú politikai kényszerek határozzák meg.K+F: egyedül nem megyA honi feldolgozóipari vállalatok helyzetét tekintve a legnegatívabb tényezőként az innovációval kapcsolatos lemaradást említette a kutató központ igazgatója. Mint elmondta, a felmérés szerint a cégek világosan érzékelik, hogy a K+F ráfordításokban lemaradnak versenytársaik mögött, ám ennek orvoslására kormányzati szerepvállalás nélkül nem érzik képesnek magukat.A lemaradás fő okaként a finanszírozási források hiányát jelölték meg. A vizsgálatból az is egyértelműen kitűnt, hogy az innovációs fejlesztésében való állami szerepvállalást nagyon fontosnak tartják.