GKI: folytatódik Magyarország leszakadása a régiótól

Kiemelte: ez a leszakadás már 2005-2006 óta tart, az egy főre jutó GDP-t tekintve Magyarország csak Romániát, Bulgáriát és a hamarosan uniós tagállammá váló Horvátországot előzi meg a régióban.

A cég idei második átfogó prognózisa szerint a recesszió véget ért ugyan Magyarországon, de az év egészében csak "pozitív előjelű" stagnálás várható. A beruházások csökkenése folytatódik, a fogyasztás a reáljövedelmek emelkedése ellenére lényegében változatlan marad.

Kiemelte: a foglalkoztatás az első négy hónapban az öt főnél nagyobb cégeknél és a költségvetési szférában 0,7 százalékkal csökkent, a KSH lakossági felmérése szerint azonban 1 százalékkal emelkedett a valamilyen munkát végzők aránya. Úgy vélte: a különbséget egyebek között a külföldi és a szürke munkavállalás terjedése magyarázhatja.

Az éves átlagos infláció 2,2 százalék lesz a GKI kutatói szerint - mondta Vértes András.

A kutató rámutatott: az európai pénzügyi helyzet 2012 nyara óta javult, az eurózóna felbomlásának veszélye mérséklődött, az európai válságkezelés intézményrendszere erősödött, ez azonban még nem érezteti hatását a reálgazdaságban.

Kiemelte: az Egyesült Államok és Kína gazdaságát tekintve egyre több kérdőjel fogalmazódik meg, úgy tűnik, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed fokozatosan felhagy majd a monetáris lazítással, ami a hosszú lejáratú hozamok emelkedéséhez, ezáltal a befektetők kockázatvállalásának mérséklődéséhez vezet.

A hazai helyzetet elemezve elmondta: Magyarországon technikai értelemben véget ért a recesszió, fordulat azonban nem következett be. A GKI elnöke elmondta: az általában kifejezetten rossz idei első negyedévi adatokat áprilisban az iparban, a külkereskedelemben és a kiskereskedelemben kissé kedvezőbbek követték.

Kiemelte: a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülés jelentőségét elhomályosítja, hogy az Európai Unió egyidejűleg kemény kritikát fogalmazott meg a magyar gazdaságpolitika szinte minden lényegi eleméről.

Arról is szólt, hogy a most bejelentett, általa "Varga-csomagnak" nevezett intézkedések filozófiája nem sokban különbözik a korábbi "Matolcsy-csomagokétól", a most bevezetni kívánt újabb adók még jobban elriasztják a befektetőket, a pénzforgalom drágítása növeli a készpénzhasználatot és a szürkegazdaságot.

Jelezte: a 2013 márciusában hivatalba lépett új jegybanki vezetés folytatta az alapkamat csökkentését, a nem konvencionális eszközök szélesebb körű alkalmazása elkezdődött a jegybankban. Az MNB és a PSZÁF összeolvadása a bankrendszerre gyakorolt nyomás kiterjesztését szolgálja majd - mutatott rá a GKI elnöke.

Az MNB növekedési hitelprogramja kapcsán rámutatott: a kereskedelmi bankoknak nyújtott nulla kamatozású hitel nagyságrendje annak növelése után sem lesz képes serkenteni a növekedést, mivel a vállalkozások számára az olcsó forrás nagyobbrészt a korábbi drágább hitelek lecserélését fogja szolgálni.

Kiemelte: az állam terjeszkedése folytatódik a gazdaságban, ennek legutóbbi példája, hogy állam tulajdonrészt kíván szerezni a takarékszövetkezeti rendszerben, és néhány kisebb hazai bankban.

Vértes András szólt arról is, hogy a külső egyensúly 2013-ban is kedvező lesz. A külkereskedelmi aktívum tovább emelkedik, a tavalyi 6,8 milliárd euróról 7,5 milliárd euróra. Ezzel párhuzamosan a folyó fizetési mérleg aktívuma azonban a fokozódó jövedelem-kiáramlás miatt ennél kevésbé, csak 0,4 milliárd euróval, 1,6 milliárdról 2 milliárd euróra nő - elemezte Vértes András.