Gordon Brown: Hasznosak a kelet-európaiak a brit gazdaságnak

Gordon Brown a bevándorlás hatásairól tartott beszédében kijelentette: a migráció mindig kétirányú folyamat. A miniszterelnök ennek illusztrálására - szavait a bevándorlás ellen kampányolóknak címezve - kiemelte, hogy jóllehet Nagy-Britanniában jelenleg egymillió külföldi EU-polgár él és dolgozik, ugyanakkor több mint egymillió brit él és dolgozik más uniós országokban.

Brown külön szólt a kelet-európai EU-tagállamokból érkezőkről. Szakértői felméréseket idézve kijelentette: a keletiek az EU-bővítés óta minden évben "nettó pozitív" hatást gyakoroltak a brit gazdaságra.

A kormányfő szerint a kelet-európai munkavállalók például még öt évnyi nagy-britanniai tartózkodás után is több mint 50 százalékkal kisebb valószínűséggel vesznek igénybe szociális vagy adókedvezményeket, mint a britek, és több mint 40 százalékkal kisebb valószínűséggel kérnek szociális lakáskiutalást.

A legfrissebb adatok szerint mindemellett most már nagy mértékben csökken a kelet-európai bevándorlás. A brit statisztikai hivatal legutóbbi negyedéves összesítése kimutatta, hogy a tavaly decemberrel zárult tizenkét hónapban összesen 106 ezer új kelet-európai munkavállaló érkezett Nagy-Britanniába, 33 százalékkal kevesebb, mint 2008 egészében.

Nagy-Britannia a 2004-es EU-bővítés után nem élt a kelet-európaiak munkavállalásának átmeneti korlátozási lehetőségével, munkapiacát azonnal megnyitotta az új tagállamok előtt. A munkáspárti brit kormány csak annyi feltételt szabott, hogy az ezekből az országokból érkezőknek be kell jegyeztetniük állásukat a brit belügyminisztériumnál, és egy évet fizetett munkaviszonyban kell tölteniük, mielőtt a szociális ellátó rendszer teljes szolgáltatási körét igénybe vehetik.

A hivatalos London annak idején évente mindössze 5-13 ezer tartós kelet-európai letelepülővel számolt, ám ennél sokszorta többen érkeztek az új uniós országokból.

A Migration Policy Institute nevű intézet ez év elején ismertetett legújabb tanulmánya 1,5 millióra becsülte azok számát, akik a 2004-es EU-bővítés óta munkavállalási céllal Nagy-Britanniába érkeztek az akkor uniós taggá vált kelet-európai országokból, köztük Magyarországról. Az összeállítás szerint a 2004 után érkezett kelet-európai munkavállalóknak mintegy a fele ugyanakkor már hazament.

Más független londoni szakintézetek korábbi elemzéseiben is az állt, hogy a 2004 óta Nagy-Britanniában megfordult kelet-európai munkavállalók fele már hazatért, de az a becslés, hogy összesen 1,5 millióan próbáltak szerencsét a brit munkapiacon, az eddigi legnagyobb; a korábbi tanulmányok 800 ezer és egymillió közé tették a Kelet-Európából érkezettek teljes számát.

A bevándorlás folyamatosan hangos belpolitikai viták tárgya Nagy-Britanniában. A vita különösen kiéleződött az elmúlt másfél év súlyos brit recessziója közepette, most pedig a közelgő brit parlamenti választások adnak ismét alkalmat a kérdés előtérbe helyezésére.

David Cameron, az ellenzéki Konzervatív Párt vezetője és miniszterelnök-jelöltje néhány hete egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy annak idején korlátozni kellett volna az EU-ba újonnan felvett kelet-európai tagállamok polgárainak nagy-britanniai bevándorlását. Cameron is elismerte, hogy Nagy-Britanniának társadalmi, gazdasági és kulturális előnyei származnak a bevándorlásból. Úgy vélekedett azonban, hogy az elmúlt évtizedben túl nagy volt az országra nehezedő "bevándorlási nyomás", és közölte: ő a jelenlegi "évi több százezer" helyett legfeljebb évi néhány tízezer fős nettó bevándorlást szeretne.