Hamarosan nyílik a dán álláspiac

Májusban Dánia az EU "régi" tagországai közül tizenkettedikként megnyitja álláspiacát a 2004-ben csatlakozott tagállamok munkavállalói előtt. A lépés lehetővé teszi az új EU-tagországokból érkező állampolgárok szabad munkavállalását azokban az ágazatokban, amelyekben a munkavállalók foglalkoztatása kollektív szerződés alapján történik: így többek közt a vendéglátás, a mezőgazdaság, az építőipar és az egészségügy területén. A lépés nem elhanyagolható, hiszen így a dán munkaerőpiac csaknem 70 százaléka már engedélymentesen betölthető az új tagállamok munkavállalóival - tudatta a napokban a magyar Külügyminisztérium.

150 ezer üres álláshely

Az álláspiaci nyitás részleteiről egyelőre nincsenek információk. A Foglalkoztatási és Szociális Hivataltól megtudtuk, a piaci nyitásról megszületett a politikai döntés, ám tekintettel arra, hogy a döntés most lépett utolsó adminisztrációs fázisába, még nem árulhatnak el konkrétumokat. Valószínű, hogy a dániai munkavállalás után érdeklődők hamarosan elkezdhetnek nézelődni és pályázni, hiszen az ország csaknem 150 ezer üres álláshellyel várja az érdeklődőket.

Nem számolnak tömeges érdeklődéssel

Kalmár András az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) tanácsadója elmondta, a nyitás ellenére nem számolnak tömeges érdeklődéssel. A hivatalnak egyelőre nincs pontos adata az elmúlt években dániai munkát vállaló magyarok számáról, becslései szerint azonban egy-két tucatnál aligha lehettek többen. A szakember az érdektelenség okait a nyelvi nehézségekkel magyarázza, mivel nem minden munkakörben elégszenek meg az angol vagy német nyelvtudással. Kalmár azt is hozzátette: a dániai munkavállalásban gondolkodók közül főként a szezonális mezőgazdasági vagy az építőipar egyes területeihez kötődő munkakörökben gondolkodók találhatják meg számításukat.

Kőművesként bruttó 400 ezer forint

Gyakori munkalehetőség az eper, borsó, saláta, és hagymaszedés, a kukoricatörés. A bérek jellemzően a bruttó 10-20 euró/óra (2500-3000 forint) sávban mozognak. Az építőipari szakmunkákért (ács, asztalos, kőműves) rendszerint havi nettó 1200-1800 euró (300 ezer - 450 ezer forint) körül fizetnek az országban. A szellemi foglalkozásúak között a műszaki szakemberhiány problémája Dániát is utolérte: nagyon keresettek az informatikusok, a gépész- és villamosmérnökök. A szakemberek nettó 2000 euró (500 ezer forint) feletti átlagfizetéssel indulnak, ami további juttatásokkal egészülhet ki. Tekintettel a szakemberhiányra, angoltudással is örömmel látják őket a munkaadók.

Vegyesek a tapasztalatok

A hazai munkavállalók Dániába közvetítésére mindenesetre már történtek kísérletek, ám a kezdeményezés egyelőre gyermekcipőben jár. Egy hazai munkaközvetítő iroda munkatársa elmondta: néhány hónappal ezelőtt számos megbízást kaptak dán munkaadóktól, többek közt mérnökök, informatikusok, felületkezelők, szakácsok, pékek, cukrászok, takarítónők, festő-mázolók, CNC-marósok és mezőgazdasági munkások toborzására. Érdeklődőkben sem volt hiány, tucatjával özönlöttek az irodába a hazai munkavállalók pályázatai. Eddig ismeretlen okokból azonban senki nem ütötte meg a mércét. Persze ellenpéldák is vannak. Az internetes fórumokon "joker111" fedőnéven szereplő kőműves a 12 ezer lelket számláló Varde kisvárosban dolgozott néhány hónapig. A férfi elmondta: bár a dánok kicsit ironikusan viszonyulnak a külföldiekhez, a munkahelyeken megbecsülik őket és a fizetésekben sem mutatkozik semmilyen különbség vagy hátrányos megkülönböztetés.

Irónia és humor a munkahelyeken

Elmondása szerint előfordul, hogy a dánul nem, vagy alig beszélő buszsofőröket a "Ne kérdezzen semmit, külföldi vendégmunkás vagyok" kitűzővel látják el. A dánok ezzel elvben a kommunikációs nehézségektől óvnák a dolgozókat, a külföldiek véleményéről már nem szól a fáma. A dánok egyébként természetesek, barátságosak, bevett szokás a munkahelyeken a közvetlen hangnem és a tegeződés, megfűszerezve némi ironikus humorral.

Takács Gabriella