Hatéves mélyponton a brit munkanélküliség

A brit statisztikai hivatal (ONS) szerdai ismertetése szerint az előző negyedév végén 6,4 százalék volt a nyilvántartott álláskeresők aránya Nagy-Britanniában; ez 2008 óta a legalacsonyabb ráta. A májussal végződött három hónapban átlagosan 6,5 százalékos volt a munkanélküliség.

Az állástalanok száma 132 ezerrel 2,08 millióra csökkent a második negyedévben.

Az ONS ugyanakkor kimutatta azt is, hogy a prémiumok nélkül számolt alkalmazotti átlagkereset mindössze 0,6 százalékkal emelkedett éves összevetésben. Ez a legalacsonyabb éves béremelkedési ütem azóta, hogy a statisztikai hivatal 2001-ben elkezdte ennek az adatnak a rendszeres közlését.

Az ONS szerint ebben szerepe lehetett annak is, hogy sok munkaadó – a munkavállalókkal egyetértésben – tavaly halasztotta a prémiumfizetést, megvárva, hogy a személyi jövedelemadó felső kulcsa 50 százalékról 45 százalékra csökkenjen. Ezt az adóintézkedést a brit kormány a tavaly áprilisban kezdődött pénzügyi évtől érvényesítette.

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászai a szerdai adatismertetés utáni értékelésükben azonban úgy vélekedtek, hogy az új munkanélküliségi és bérnövekedési adatok – az állástalanok számának jelentős csökkenése ellenére is – a brit munkapiacon továbbra is meglévő munkaerőkínálati többletre utalnak. A ház szerint erre vall, hogy változatlanul jóval a hosszú távú átlag felett van a részmunkaidős, de teljes munkaidős állásra törekvő foglalkoztatottak, illetve a gazdaságilag inaktív, de munkát kereső felnőttek aránya.

A cég elemzői szerint emiatt kétséges, hogy a bérnövekedés üteme a következő egy-két évben jelentősen gyorsulna és visszatérne a pénzügyi válság előtti szintekre.

A Capital Economics szakértői szerint emiatt a Bank of England – a brit jegybank – várhatóan csak igen fokozatosan kezd hozzá jelenlegi ultraenyhe kamatpolitikájának normalizálásához.

A Bank of England több mint öt éve, 2009 márciusa óta 0,5 százalékos történelmi mélyponton tartja alapkamatát. Ez abszolút mélységi rekord: az 1694-ben létrehozott brit jegybank az alapítás és a 0,5 százalékos alapkamat öt évvel ezelőtti elérése között eltelt 315 évben soha nem csökkentette 2 százalék alá irányadó kamatát.

A munkanélküliségi ráta váratlanul gyors csökkenése miatt a Bank of England már az idei év elején monetáris iránymutatási gyakorlatának átalakítására kényszerült, alig fél évvel e gyakorlat meghonosítása után.

Mark Carney, a BoE tavaly nyáron munkába állt kanadai kormányzója nem sokkal beiktatása után vezette be az előretekintő monetáris iránymutatás gyakorlatát, amelynek fő elemeként a munkanélküliségi rátát határozta meg, jóllehet érvényben maradt a brit jegybank inflációkövető politikája is. Az akkori új iránymutatási gyakorlat alapján kimondták, hogy a brit jegybank monetáris tanácsa addig nem veszi fontolóra a kamatemelést, amíg a brit munkanélküliségi ráta 7 százalék felett jár.

Már az idei év elején látszott azonban, hogy az állástalanok aránya a BoE által vártnál sokkal hamarabb a meghatározott küszöbérték alá csökken, ezért Carney februárban bejelentette, hogy a monetáris iránymutatás hangsúlya áthelyeződik a brit reálgazdaságban meglévő negatív kibocsátási rés – vagyis a recessziós években felhalmozódott kihasználatlan kapacitástöbblet – figyelemmel kísérésére, és a pénzügypolitikát e mérőszám összetevőinek alakulása határozza majd meg.

A monetáris iránymutatást azért kellett gyors döntéssel átalakítani, mert a Bank of England nem akart olyan piaci várakozásokat kelteni, hogy a munkanélküliség csökkenése rövid időn belül kamatemeléshez vezethet.