Hatvankétezer forintos minimálbért javasol az MSZOSZ

Hatvankétezer forintos minimálbért javasol az MSZOSZ 2004. szeptember 15. FigyelőNet, MTI-Eco Bruttó 6-7 százalékos keresetnövelést, 62 000 forintos minimálbért javasol a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) jövőre - jelezte elnöki állásfoglalásában a szakszervezeti szövetség. hirdetés Az érdekképviselet szerint ilyen mértékű bruttó keresetemelés biztosítaná a GDP bővülésével megegyező, 4 százalék körüli reálbéremelést. A minimálbér csak úgy közelíthet az európai uniós elváráshoz, az átlagkereset 60 százalékához, ha az átlagos keresetemelési ütemnél erőteljesebb fejlesztés valósul meg a legkisebb kereseteknél. A foglalkoztatási szint javítása érdekében, a minimálbér-növeléssel párhuzamosan, az MSZOSZ elnöksége 15-20 milliárd forint összegben munkahely-fenntartó támogatást kezdeményez a legnehezebb helyzetben lévő ágazatok és területek részére. Az MSZOSZ elnöksége szerint a kétkulcsos adótábla ugyan körülbelül 2 százalékos adóteher-csökkentést eredményez, javítja a reálpozíciókat, viszont az átlagkereset továbbra is a felső adókulccsal adózna. Nem teljesíti azt az elvárást sem, hogy mindenki a jövedelmi viszonyainak megfelelően vegyen részt a közterhek viselésében. Az MSZOSZ elnöksége javasolja, hogy az adómentes étkezési hozzájárulás összege tovább emelkedjen, hidegétkeztetésnél 5 000, melegétkeztetésnél 10 000 forintra, az iskolakezdési támogatás növekedjék 20 000 forintra, illetve a mindenkori minimálbér 40 százalékára. Az MSZOSZ elnöksége szerint egyes adókedvezményeket a minimálbér százalékában kell meghatározni, ezzel biztosítva automatikus valorizációjukat. Az MSZOSZ elnöksége kezdeményezi, hogy a jelenleg legfeljebb évi 3 alkalommal adómentesen adható ajándék legyen összevonható az adóév során, a 3 alkalomnak megfelelő összegben. Az MSZOSZ elnöksége támogatja, hogy az üdülési kedvezményt kiterjesszék a közeli hozzátartozókra. Kezdeményezi, hogy a napidíj összegét 1500 forintban állapítsák meg, továbbá azt, hogy a közösségi célú vállalati rendezvények költségként elszámolhatóak legyenek. Állítsák vissza továbbá a magán-nyugdíjpénztári befizetések garanciáját, amint azt a kormány programja is tartalmazza. Az MSZOSZ elnöksége elutasítja, hogy a lakáscsere után a tervezett mértékű illetéket kelljen fizetni. Ez növeli a terheket, sérti a lakosság érdekeit - mutat rá az érdekképviseleti szövetség.