Hiller István: Az oktatás új iránya a hagyomány és az újítás egysége

A tárca vezetője, utalva arra, hogy a világon mindenütt keresik a válaszokat az oktatásügy és nevelés kérdéseire, kiemelte: nincs általános recept, azt nekünk magunknak kell vitákon keresztül kiérlelnünk, kidolgoznunk. A nevelés és oktatás ügye "össztársadalmi tevékenység" - hangoztatta. A kérdés azonban nem egyszerűsíthető le porosz vagy angolszász oktatási mintára - tette hozzá. Az iskola a társadalom minden problémáját nem tudja megoldani, nem is lehet a feladata, de nélküle nem megy - közölte. A miniszter szólt arról is, hogy az Új Tudás program végrehajtása megkezdődött és jelenleg is zajlik, a szükséges közoktatási törvénymódosításokat elfogadta a parlament, újabbak már nem várhatók.

A tárca vezetője kiemelt helyen említette a tehetséggondozást, és az iskola-felújítást. Utóbbiak a közeljövőben megkezdődnek - ígérte, hozzátéve: ezzel párhuzamosan folytatódnak az informatikai fejlesztések is. Jó iskola azonban nincs jó pedagógus nélkül, ezért a következő évi költségvetés már tartalmazza azokat a tételeket, amelyek a pedagóguspálya presztízsének emelését szolgálják - mondta.

Hiller István előadásában a szakképzést a magyar gazdaság legégetőbb kérdésének nevezte és gyakorlatorientáltabbá tételét szorgalmazta. Kifejtette: a szakmai szervezetekkel, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve ez az irány a domináns, és a Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozása is ezt a célt szolgálja. Összegzése szerint az első eredmények már láthatóak. A miniszter közölte: csak annak a fiatalnak van esélye, akinek van szakmája, szakképzettsége, diplomája. Más esetben folytatódik, ami eddig volt "segély segély hátán".

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a gazdaság szempontjából jónak látta Hiller István megközelítését. Azt mondta: az az irány, amelyen a szakképzés halad, jó, ezen az úton kell továbbmenni. A gazdasági versenyképességet hátráltatja, ha nem áll rendelkezésre megfelelő számú és képzettségű munkaerő. Ez nemcsak Magyarországra, hanem egész Európára igaz - mondta. Hangsúlyozta: munkaerőpiac-orientáltabb képzésre van szükség. Elmondta: azt szeretnék, ha 2012-ig a szakképzés a tizedik évfolyamokon is elindítható lenne, a kamarákat bevonnák a felsőoktatásban a természettudományos képzésbe, s növekedhetne szerepük a felnőttképzésben és az iskolarendszeren kívüli oktatásban.

Kiss Péter kancelláriaminiszter az egész életen át tartó tanulás fontosságát emelte ki a tanácskozáson. Kitért ugyanakkor arra is, hogy vannak olyan társadalmi csoportok, akikhez a jelen keretek között automatikusan nem jutnak el az intellektuális javak. Meghatározó és közös felelősség, hogy minél jobb feltételeket biztosítsunk már gyermekkorban, segítve a jobb indulást. Ehhez a korai fejlesztés fokozott támogatására van szükség - hangsúlyozta a miniszter.

Simon Gábor, a szociális tárca államtitkára a szakképzés jövőbeni helyzetéről elmondta: minőségi és mennyiségi szempontból a szakképzés csak akkor lesz képes kielégíteni a gazdaság igényeit, ha a képzési kínálat rugalmasan és rövid időn belül alkalmazkodik a piac igényeihez. Ennek érdekében megújult az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szakmaszerkezete, illetve új szakmai és vizsgakövetelményekkel egészült ki.
Biztatónak nevezte, hogy a képzés és a gazdaság kapcsolatának erősítésére, az elhelyezkedési lehetőségek bővítésére hazai és uniós források is rendelkezésre állnak. Ugyanakkor problémának tartja, hogy a jelenleg segélyből élők iskolai végzettsége alacsony, ez nehezíti munkába állásukat. "Célunk, hogy a munkára képes, de jelenleg szociális segélyben részesülők olyan szaktudást és kompetenciákat sajátítsanak el, amelyek birtokában fokozatosan vissza-, illetve bevezethetők a munkaerőpiacra"- mondta Simon Gábor.

Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke a plenáris ülésen elhangzottakra úgy reagált az MTI-nek: a PDSZ már korábban is jelezte, hogy azok az oktatáspolitikai elvek, amelyek az Új Tudás programban vannak, támogatandók, de az ezt részletező lépéseket komolyan át kell gondolni.
Példaként említette, hogy nem lehet a kistelepüléseken az iskolák önállóságának megszüntetésével, bezárásával integrációs oktatást és esélyegyenlőséget megvalósítani. Pedagógusok ezreinek elbocsátásával az oktatás minőségét nemhogy javítani, de fenntartani sem lehet - mondta, hangsúlyozva, hogy minden pedagógust meg kell becsülni, s nem azt kell mondani: attól lesz jó a közoktatás, hogy a pedagógusok meghatározott körét támogatják kiemelten.

A kongresszus csütörtöki zárónapján felszólal Sólyom László államfő.