Hírszerzőhiány fenyeget

Akár a terror elleni küzdelem is veszélybe kerülhet a hírszerzők tömeges elvándorlása miatt, akiknek a többségét a jól fizető privát biztonsági cégek (mint például az Irakban és Afganisztánban egyaránt jelen lévő amerikai biztonsági magáncég, a Blackwater) csábítják el. Mindez egy olyan időszakban történik, amikor egyre véresebb merényletekről hallani Irakban és Afganisztánban.

USA: prémiummal marasztalnak

Bár az FBI bizonyos eredményeket már elért a terrorelhárítási adatokat elemző információs munkatársak felvétele területén, további 400 elemzői állás még nincs betöltve – derül ki egy igazságügyi minisztériumi átvilágításból. Az FBI ugyan 2001 óta megkétszerezte elemzői számát, s 2006-ban már 2174 főt alkalmaztak ebben a munkakörben, ám egy nemrégiben elkészített tanulmány értelmében jobb stratégia kidolgozására van ahhoz szükség, hogy a szervezet öt évnél hosszabb időre képes legyen a szolgálatnál tartani az elemzőket.

Az utóbbi időben az Egyesült Államok haditengerészete is növelte a hírszerzői számát a terrorelleni háború megerősítéséhez. Ennek a legegyszerűbb módját választották: prémiummal igyekeznek maradásra bírni őket, a leszerelésben gondolkodó hírszerzőket 40 ezer dolláros juttatásban részesítik. A munkaerőpiacon lévő helyzetet tudomásul kell venni és ennek megfelelően kell alakítani a humánpolitikát – indokolták lépésüket a haditengerészetnél.

A szervezetnek jelenleg 1352 – különleges feladatokat ellátó – hírszerzője van, az állományt azonban 1552 főre akarják növelni. Békeidőben a kémeknek ugyan nyugodt az életük, de háborús helyzetben – ahogy a jelenlegi terrorellenes műveletek során is – alig birkóznak meg a feladatokkal. Pár hónapja a hadsereg a haditengerészettől kért segítséget, 189 hírszerzőt vezényeltek át hozzájuk, s információszerzéssel és -feldolgozással segítik a kommandóakciók megtervezését.

A 40 ezer dolláros különjuttatás – amelynek a feltétele a további öt esztendő letöltése – főleg azoknak a fiatal tiszteknek ütheti a markát, akiknek az első vagy a második szerződésük telik ki. Ennek lejártával ugyanis már több mint 10 év szolgálati időt tudhatnak magukénak, azaz félúton lesznek a nyugdíj felé és nem lesz szükség különjuttatásra ahhoz, hogy a hátralévő időt is ott töltsék el.

A letteknél sem jobb a helyzet

A lett Katonai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat is hasonló cipőben jár: kevés a magasan képzett szakember, ám ez egyelőre nem veszélyezteti a kijelölt feladatok végrehajtását. Bár jelentkezőkben nincs hiány, nagy részük azonban nem felel meg az olyan szigorú követelményeknek, mint a megfelelő szintű idegennyelv-ismeret és iskolai végzettség, illetve a megbízhatóság a titkos információk kezelése miatt – mutatott rá Dzintars Jaundžeikars lett belügyminiszter.
Nőkkel erősítenek a britek

Brit lapértesülések szerint a nagy elvándorlás miatt a brit katonai titkosszolgálat is szakemberhiánytól szenved. A The Daily Telegraph információi szerint az elmúlt három évben 20 százalékkal apadt a szakszolgálat munkatársainak létszáma. A legtöbben itt is azért távoztak, mert a magángazdaságban találtak jobban jövedelmező állást. A következmények egyre súlyosabbak: a katonai hírszerzésnél egyes posztok egyszerűen nincsenek betöltve, több helyre pedig tapasztalatlan ügynököket kellett állítani. A minisztérium állítólag prémium bevezetését fontolgatja. A The Daily Telegraph szerint a brit védelmi minisztérium akár fizetésemeléssel is hajlandó visszaszorítani a hírszerzéstől kilépők magas számát: a titkosszolgálat felmondani készülő tagjait 50 ezer font (74 ezer euró) kifizetésével próbálnák rávenni arra, hogy három évvel hosszabbítsák meg szerződésüket.

A prémium mellett a gyengébbik nemmel is „erősítene” a brit szakszolgálat. Idén nyáron toborzást indított a brit állambiztonsági szolgálat belső elhárító osztálya – az MI5 és az MI6, azaz a brit nemzetközi kémszolgálat – a feladathoz bátorsággal rendelkező és megfelelő adottságokkal bíró nők számára. A nők mellett egyébként több tényező is szól: a szakemberek szerint a szebbik nemnek jobb a megérző-, szervező- és vezetőképessége, sőt titoktartóbbak. Bár számos terepen – például az arab országokban – hátrányos helyzetbe kerülhetnek, ám csinosságukat és női mivoltukat sok esetben előnyükre fordíthatják, így például a helyi nők közé könnyebben beilleszkedve, fecsegésre bírhatják a fontosabb személyek feleségét.

Nálunk nincs hiány

A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) idén szeptember 1-jén esett át átszervezésen: csökkentették a vezetői állomány, a túlnyomóan adminisztratív munkával foglalkozók arányát (a gazdaságin kívül az összes igazgató és húsz főosztályvezető kapott felmentést) és növelték az úgynevezett műveleti tevékenységgel és értékeléssel foglalkozókét. A leépítések következtében ugyan apadt a szervezeti egységek és a vezetők száma az NBH-ban, ám nagyobb hangsúlyt kap a műveleti és az értékelő munka, s lehetővé válik az információk gyorsabb továbbítása – indokolta akkoriban az átszervezéseket Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő miniszter.

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok illetékese ugyanakkor megnyugtatta a FigyelőNetet: Magyarországon nincs hiány hírszerzőkből. A brit vagy az amerikai példa hazánkra nem jellemző, azaz a magyar hírszerzők nem hagynák ott munkájukat, jövedelmezőbb magánszektorbeli állásért” – reagált a szakember a FigyelőNet megkeresésére. Ez véleménye szerint annak is köszönhető, hogy a tiszti munkakörökre több mint tízszeres a túljelentkezés. A jelentkezési feltételek igen szigorúak (egyetemi, főiskolai végzettség, nyelvvizsga, többlépcsős felvételi vizsga), ennek ellenére bőséges lehetőségünk van válogatásra – tájékoztatták lapunkat. Hozzátették: bár a szolgálatnál a nemek aránya jelenleg 52-48 százalék a férfiak javára, a toborzás során újonnan felvetteknél már 50-50 százalékos megoszlásról lehet beszélni.

Ami a „toborzást” illeti, az NBH-nak az egyetemi állásbörzéken való korábbi jelenléte bevált, ám jelenleg olyan magas a túljelentkezés, hogy ez a módszer szükségtelenné vált – értesült lapunk az NBH-tól. „A túljelentkezés is azt tükrözi, hogy a fiatal generáció bízik az NBH-ban, mint munkaadóban is” – mutatott rá a nemzetbiztonsági szolgálatok illetékese.

A szolgálatok a fiatalok között tudnak válogatni, de azt is figyelembe kell venni, hogy megváltoztak az életkori sajátosságok. „Több új jelenséggel találkozunk az úgynevezett beérési szakasz folyamán, többek között nagyobb a fluktuáció is, mint ahogy a tűrőképességgel és a fegyelemmel is lehetnek problémák” – nyilatkozta a FigyelőNetnek Héjja István nemzetbiztonsági szakértő, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem vezetőoktatója. A kiválogatás után – a nemzetközi gyakorlat szerint – öt évig tart a hírszerző tisztek felkészítése és a feladatkörbe illesztése. Ráadásul amit tudnak, az az utóbbi években a nemzetközi munkaerőpiacon felértékelődött” – adott helyzetképet a hazai viszonyokról Héjja István.