Hogyan lehet kezelni az irodai hatalmi harcokat?

Egy vidéki kisváros pedagógusa régóta töretlen lelkesedéssel és átlagon felüli hivatástudattal végezte feladatát. Ennek meg is lett a gyümölcse - a hölgy munkájára felfigyelt a szakma és saját tanszakában megyei szaktanácsadóvá nevezték ki. Az előrelépés iskolája hírnevét is öregbíthette volna - ám a tanárnő felettese féltékeny lett a hölgy szakmai sikereire. A vezető rossz néven vette, hogy ezúttal nem ő arathatta le a babérokat és támadni kezdett. Folyamatosan megoldhatatlan feladatokkal és teljesíthetetlen kérésekkel bombázta a tanárnőt. A hölgy végül kénytelen volt felmondani - jelenleg magántanárként dolgozik.

Mindenhol van szkanderezés

"Gyakorlatilag nincs olyan munkahely, ahol valamilyen mértékben ne lenne tetten érhető ez a jelenség. Legfeljebb a kirívóan diktatórikus cégstruktúrák képeznek kivételt ez alól, mert ott szóba sem kerülhetne a téma - szerencsére ez azért ritkább" - magyarázza Dr. Petróné Hajdú Orsolya tanácsadó szakpszichológus.

A munkahelyi hatalmi harcok sémája nem túl bonyolult. A harcot kezdeményező fél leggyakrabban hatalom- vagy pozícióféltésből, esetleg az anyagi-erkölcsi megbecsülés hiányától szenvedve vagy elmaradásától tartva lendül támadásba. A pozícióféltők általában nem válogatnak az eszközökben: igen gyakran a veszélyesnek vélt kollégák rágalmazásával szeretnék helyzetbe hozni saját magukat és félreállítani őket az útból. Céljuk saját kompetenciájuk túlhangsúlyozása és a másik fél alkalmatlanságérzetének megerősítése környezetük és áldozatuk előtt egyaránt. A támadások rendszerint nemtelenek és intenzitásuknak legfeljebb a támadó fél vérmérséklete és morális hozzáállása szabhat határt.

Gyerekkorig vezetnek sokszor az okok

Az ellenséges magatartás gyökerei gyakran az agresszor gyermekkoráig nyúlnak vissza. A támadó fél úgy érzi, gyermekkorában mellőzött volt, nem kapott elegendő figyelmet a szülőktől és helyette rendre mások (testvérei, rokonok, ismerősök stb.) aratták le a babérokat. Ezért aztán éhezi a sikert, az elismerést. A másoknak adott dicséret viszont olaj a tűzre, mert úgy érzi, az jogosan neki járna és végre eljött a kárpótlás ideje. A másoknak adott elismerést az ilyen kolléga általában személyes sértésként éli meg.

Kollégák között a vezető tehet rendet

Mi tehető ez ellen? Sok függ a céges kultúrától, az íratlan szabályoktól. Nehezebb a helyzet kezelése, ha a munkahelyi felettes támad nemtelen eszközökkel - ahogyan az iskolaigazgató estében. A drasztikus lépések előtt érdemes négyszemközt leülni a vezetővel és megkérdezni, mi a baja személyünkkel. Jelezhetjük azt is, a szervezet sikeréért dolgozunk, nincsenek hatalmi ambícióink. Ha ez nem vezet eredményre, nagyobb céges szervezetben az áthelyezés jelentheti a megoldást, kisebb szervezetben nem árt megfontolni a munkahelyváltás lehetőségét, mielőtt végérvényesen elmérgesedne a helyzet.

Ha a fúrás egymással papíron egy szinten álló kollégák között történik, akkor a megoldás kulcsa a közvetlen felettes kezében van. Egy jó vezető ilyenkor összehívja az érintetteket, elmondja nekik, mindenkinek a cég sikeréért kell dolgoznia, ez a viselkedés pedig akadályozza a csapatmunkát. Vannak, akik ilyenkor belengetik, ha folytatódik ez a harc, mindkét fél távozik a cégtől. "Segíthet, ha rendszeresen olyan feladatokat kapnak, amelyekben bemutathatják szaktudásukat, és emellé megfelelő, motiváló visszajelzéseket kapnak. Kollégaként pedig tanácsos elismerni a rátermettségét és biztosítani együttműködő hozzáállásunkról. Ez sokat segíthet az indulatok csitításában és a helyzet normalizálásában "- mondja a pszichológus.

Ha azt érezzük, hogy kollégánk folyamatosan bírál, kétségbe vonja hozzáértésünket, meg kell vele személyesen beszélni, miért csinálja ezt. Első körben rossz stratégia az irodai nyilvánosság előtt megvívni a harcot, ám ezen a beszélgetésen jelezhetjük, ha nem rendeződik a helyzetet, akkor felvesszük a kesztyűt. Következő lépésben már a feletteshez fordulhatunk.

Az előrelátóbbak már a céghez érkezve megteszik a védőintézkedéseket. Segítséget jelenthet, ha a munkavállaló minél előbb megpróbálja felderíteni az irodán belüli erőviszonyokat, hogy lássa, kiben bízhat, kiben nem, kik lehetnek szövetségesei és kik azok, akiktől konfliktushelyzetben jobb óvakodni. Érdemes annak is utánajárni, vannak-e informálisan erős emberek. Nem ritka, hogy nem is a közvetlen felettes, hanem egy magát helyzetbe hozni kívánó kolléga mozgatja a szálakat és sok helyen a vezető személyi asszisztensének is a hivatalosnál nagyobb a befolyása.