Járulékcsökkentést ellensúlyozó növekedést lát Varga Mihály
A gazdasági növekedés ellensúlyozhatja a járulékcsökkentés miatti bevételkiesést, jövőre 3 százalék feletti bővüléssel számol a kormány - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlés gazdasági bizottságában éves meghallgatásán csütörtökön.
Elmondta, a minimálbér-emelés makrogazdasági hatása 180 milliárd forint bevételt hoz, míg a járulékcsökkentés 410 milliárd forint kiesést okoz a költségvetésnek. A kormány vállalta, hogy csökkenti a terheket, a két intézkedés együttes hatása jelentős forrást hagy a gazdaságban. A kormány bízik abban, hogy a megnövekedett gazdasági teljesítmény biztosítja az egyensúlyhoz szükséges bevételt - tette hozzá.
Kérdésre válaszolva elmondta: nem tervezik a 2017-es költségvetés módosítását, erről majd az első 3 hónap adatai után lehet dönteni. Elmondta azt is, hogy az idén tartható a GDP-arányosan 3 százalék alatti hiánycél, az első kilenc hónapban 0,7 százalék volt az államháztartási hiány az uniós módszertan szerint.
Az idén 2-2,5 százalékra várt növekedés köszönhető a mezőgazdaságnak jó teljesítményének, a nettó bérek 7,6 százalékos emelkedésének, a foglalkoztatás bővülésének, és ezzel együtt a rekordalacsony munkanélküliségnek, a visszafogott inflációs környezetnek - ismertette. Kitért arra, hogy az ipar - szerkezetváltás miatt - gyengébben teljesít, 9 hónap alatt 1,5 százalékkal bővült, az építőipar első három negyedéves csökkenésének oka, hogy kifutnak a nagy uniós forrásból megvalósuló beruházások.
Varga Mihály az idei év eredményei között kiemelte a múlt héten 6 évre előre megkötött béremelési megállapodást, amelyet minden egyes munkavállalói és munkaadói partner aláírt és a társasági adó kulcsának egységesen 9 százalékra csökkentését jövőre.
Volner János (Jobbik) úgy vélte, a közvélemény félrevezetése, hogy a kormány "vállalta a minimálbér emelését", mivel azt a munkáltatók fizetik be, és a költségvetésnek van bevétele belőle, mert adótartalma kétszeresére nőtt 2010-hez képest.
A képviselő megkérdezte azt is, miért nem írták elő a kormánnyal stratégiai megállapodásra lépő cégeknek a bérfejlesztést, amikor sok milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapnak.
Varga Mihály válaszában elmondta: a kormánnyal stratégiai megállapodást kötött cégek foglalkoztatást és beruházásokat vállaltak, a Magyarországon működő autógyárak többet fizetnek a munkavállalóknak a magyar átlagbérnél.
Varga Mihály hozzátette, hogy a kormány is vállalt a minimálbér-emeléssel, ugyanis 200 ezer ember dolgozik minimálbéren a közszférában, akiknek a kormány 15 százalékkal emeli a bérét jövőre.
Kérdésre válaszolva elmondta: nem tervezik a 2017-es költségvetés módosítását, erről majd az első 3 hónap adatai után lehet dönteni. Elmondta azt is, hogy az idén tartható a GDP-arányosan 3 százalék alatti hiánycél, az első kilenc hónapban 0,7 százalék volt az államháztartási hiány az uniós módszertan szerint.
Az idén 2-2,5 százalékra várt növekedés köszönhető a mezőgazdaságnak jó teljesítményének, a nettó bérek 7,6 százalékos emelkedésének, a foglalkoztatás bővülésének, és ezzel együtt a rekordalacsony munkanélküliségnek, a visszafogott inflációs környezetnek - ismertette. Kitért arra, hogy az ipar - szerkezetváltás miatt - gyengébben teljesít, 9 hónap alatt 1,5 százalékkal bővült, az építőipar első három negyedéves csökkenésének oka, hogy kifutnak a nagy uniós forrásból megvalósuló beruházások.
Varga Mihály az idei év eredményei között kiemelte a múlt héten 6 évre előre megkötött béremelési megállapodást, amelyet minden egyes munkavállalói és munkaadói partner aláírt és a társasági adó kulcsának egységesen 9 százalékra csökkentését jövőre.
Ki is adja a béremelést?
Volner János (Jobbik) úgy vélte, a közvélemény félrevezetése, hogy a kormány "vállalta a minimálbér emelését", mivel azt a munkáltatók fizetik be, és a költségvetésnek van bevétele belőle, mert adótartalma kétszeresére nőtt 2010-hez képest.
A képviselő megkérdezte azt is, miért nem írták elő a kormánnyal stratégiai megállapodásra lépő cégeknek a bérfejlesztést, amikor sok milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapnak.
Varga Mihály válaszában elmondta: a kormánnyal stratégiai megállapodást kötött cégek foglalkoztatást és beruházásokat vállaltak, a Magyarországon működő autógyárak többet fizetnek a munkavállalóknak a magyar átlagbérnél.
Varga Mihály hozzátette, hogy a kormány is vállalt a minimálbér-emeléssel, ugyanis 200 ezer ember dolgozik minimálbéren a közszférában, akiknek a kormány 15 százalékkal emeli a bérét jövőre.
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek



Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon