Ha a kormány is támogatná, akkor akár 2006 januárjától elkezdhetné működését a nyugdíjrendszer negyedik pillére - jelentette ki Varga Mihály, az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke
FigyelőNet BELÉPÉSREGISZTRÁCIÓKeresőFNHírforrásCégmonitor2005. április 13. Feliratkozás a hírlevélreLegyen az FN a kezdőoldalam! function getElement(id) {return document.getElementById ? document.getElementById(id) : document.all ? document.all(id) : document.layers? document.layers[id]:null;}function csatornaSzinov(csatornaSor,mid,col,bgcol) {var tmp;tmp=getElement(mid);tmp.style.color = col;csatornaSor.cells[0].bgColor = bgcol;}function csatornaSzinou(csatornaSor,mid,col,bgcol) {var tmp;tmp=getElement(mid);tmp.style.color = col;csatornaSor.cells[0].bgColor = bgcol;}ROVATOK Címlap Hírek Gazd/Pol Köz/Élet Befektetés Cégvilág Karrier Tech/Tudomány Életmód Utazás Hetilap Figyelő Trend Archívum DossziékAdózás 2005Álláskeresési ABCBefektetők iskolájaEgzotikus pénzügyi termékekEU-források és pályázatokEU-munkavállalásGyorsjelentésekIngatlan adásvételIrakIzgalmas ingatlanokKarriertanácsok az unióbanKöltségvetés 2005MatávMolMunkajogOrosz biznyeszOTPRichterUniós ingatlanboomSZOLGÁLTATÁSOK Kalkulátorok Szakértőink Adatbánya Hírforrás Munkajogi ABC Cégmonitor Nyelvlabor Naptár Talentum:Állások KonferenciákINTERAKTÍV Fórumok Pályázatmonitor Képzések IngatlanMonitor Tesztek, kvízek Jövőre indulhat a negyedik nyugdíjpillér? 2005. április 13. FigyelőNet Ha a kormány is támogatná, akkor akár 2006 januárjától elkezdhetné működését a nyugdíjrendszer negyedik pillére - jelentette ki Varga Mihály, az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) tartott sajtótájékoztatón. A költségvetési és a gazdasági bizottság tagjai szerdán a BÉT épületében megtartott közös, kihelyezett ülésen ismerkedtek meg részletesen a koncepcióval. Az elképzeléseket a képviselők többsége pozitívan fogadta, s egyebek mellett azt feszegették, kapcsolódna-e valamilyen garancia a számlákhoz, növelné-e a lakosság megtakarítási hajlandóságát, vagy csupán átcsoportosításokat eredményezne - mondta el Podolák György, a gazdasági bizottság alelnöke. A koncepció részletei Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke úgy fogalmazott: az úgynevezett negyedik pillért egy olyan speciális megtakarítási számla jelentené, amely az értékpapír letéti számlát és folyószámlát egyesíti. Működésének elve hasonló lenne a nyugdíjpénztárakéhoz, a számlát azonban a - PSZÁF által ellenőrzött - bankok vagy a befektetési társaságok vezetnék, a befektetési döntéseket pedig ez esetben az egyének maguk hoznák meg. Alapvetően állampapír, részvény vagy befektetési jegy közül lehetne választani, az egyén kockázatviselési hajlandóságához mérten. Az még politikai döntés tárgya, hogy lesznek-e törvényi korlátozások az egyes befektetési eszközökre vonatkozóan, de az biztos, hogy a befizetett tőkére illetve annak hozamára nem nyújtanak garanciát (az intézményi garanciális elemek természetesen ugyanúgy vonatkoznának erre a számlára is, ahogy más megtakarítási formára is). A számlákon elhelyezett hosszú távú megtakarítások az elképzelések szerint adókedvezményben részesülnének. Kedvezménnyel, olcsóbban? Az eddig megfogalmazott javaslat értelmében körülbelül az önkéntes pénztári szektorra is érvényes 30 százalékos, évi maximum 100 ezer forintos kedvezményről lenne szó - tette hozzá a BÉT elnöke. A kedvezményt ugyanakkor nem igényelhetné vissza évről-évre az adózó, az a számlára visszautalva csak a nyugdíjkorhatár elérésekor válhatna elérhetővé. A rendszer egyébként a tőzsdeelnök és Vízkeleti Sándor, a Bamosz elnökségének tagja szerint a mai pénztári rendszernél olcsóbban lenne működtethető, legalábbis akkor, ha azt a célnak megfelelően használják. Nem tőzsdézésre hivatott ez a számla - tette hozzá Szalay-Berzeviczy Attila -, hanem arra, hogy hosszú távra elkülöníthetőek legyenek a nyugdíjcélú megtakarítások. Kétféle költségtényezővel számolnak: számlavezetési és tranzakciós díjjal. Ezen felül külön díjért igényelhető lenne befektetési tanácsadás is. Szintén döntés kérdése, hogy ezeket a díjakat pusztán a piaci versenyhelyzetre bíznák, vagy jogszabályban maximálnák-e, ahogy például Nagy-Britanniában teszik.