Két évre rövidülhet a honosítási eljárás

Négyről két évre csökkentené a határon túli magyarok honosítási eljárását Avarkeszi Dezső. A kormánymegbízott Tóth Zoltánt, a Belügyminisztérium volt közigazgatási államtitkárát kérte fel kabinetvezetőjének.
A cél az, hogy a bevándorlási és honosítási jogszabályokat úgy módosítsuk, hogy a jelenlegi, egy plusz három, összesen négyéves várakozási idő helyett legfeljebb egy plusz egy évet, összesen két évet kelljen várnia egy határon túli magyarnak (akinek felmenői között magyar állampolgár volt) arra, hogy állampolgárságot kapjon, ha Magyarországon kíván élni - mondta el Avarkeszi Dezső kormánymegbízott.
A leggyorsabb modellt dolgozzák ki
A mai gyakorlat szerint ha egy határon túli magyar állampolgárságot akar kérni, akkor ezt megelőzően egy évig kell Magyarországon letelepedettként élnie. Ezt követően a bürokratikus ügyintézés útvesztőiben még három évet kell bolyongania ahhoz, hogy a honosítási eljárás befejeződjön. A kormánybiztos a következő hetekben olyan modellfolyamatot dolgoz ki, amelyben a lehető legegyszerűbb ügyintézést kell bejárnia az érintettnek ahhoz, hogy állampolgárságot szerezhessen.
Egyeztetni kell az unióval is
A bevándorlást és honosítást érintő jogszabályokat az Európai Unió jogrendjének megfelelően kívánják módosítani. A határon túli magyarokra vonatkozó könnyítő, tervezett szabályozásokat egyeztetni kívánják az EU-val, hogy az ne ütközzön a közösségi joggal - mondta, hozzátéve: ebben a határon túli magyarok jogi státuszának meghatározása lesz az egyik kulcskérdés. A közösségi jog tilalmaz bármiféle megkülönböztetést a menekültügyi és idegenrendészeti szabályozásban. Avarkeszi Dezső arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány továbbra is elsősorban a szülőföldön való boldogulást szorgalmazza.