Ketyeg, de ne nem robban az osztrák nyugdíjbomba

Tájékoztatója szerint a demográfiai tényezők hatására a kiadások 2030-ig valószínűleg évi 1,1 százalékkal növekednek. Tavalyelőtt 70,6 milliárd euróra rúgtak: ez a hazai össztermékhez (GDP) viszonyítva 28,8 százalékos arányt jelent, amivel az alpesi ország az Európai Unió élvonalához tartozik. (Az EU-átlag 27,3 százalék.) A kiadások összegét egy főre számítva - 8 600 eurós mutatóval - Ausztria a negyedik helyen áll az EU-országok sorában.

A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a szociális ráta 2005-ben ugyanolyan nagyságú volt, mint amilyen 1995-ben. Bár időközben tapasztalható volt bizonyos emelkedés, ám az előző kormány idején visszaestek a ráfordítások, szerinte azért, mert megnyirbálták a társadalombiztosítási rendszert.

Melyik nyugdíjpénztárat válasszam?

Első ránézésre nyugtalanítónak nevezte ugyan a kiadások prognosztizált növekedését, de ugyanakkor arról beszélt, hogy várakozása szerint a GDP tartani tudja az utolsó tíz évben tapasztalt évi kétszázalékos bővülési ütemét, vagyis marad némi "játéktér" a szolgáltatások javítására anélkül, hogy a szociális rátát emelni kellene.

Ami a kiadások célterület szerinti összetételét illeti, Buchinger elmondta, hogy a szolgáltatásoknak csaknem a felét a nyugdíjak emésztik fel, 26 százalékot az egészségügyre fordítanak. Tizenegy százalék jut a család- és gyermeksegélyekre, nyolc a testi fogyatékosok támogatására, míg a munkanélküliek hat százalékkal részesülnek a kiadásokból. Az 59 és 64 év közötti korosztály évente átlagosan - egy főre vetítve - 30 620 eurót kap a társadalombiztosításból, hatszor annyit, mint a 19 év alattiak.

A szociális kiadások 71 százaléka pénzbeli juttatás, a fennmaradó természetbeni (ez főleg az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozik). A finanszírozási források sorában az első helyen a munkaadók állnak 37,9 százalékkal, 33,1 százalék adókból folyik be. Maguk a biztosítottak 27,4 százalékot fizetnek be illetékek formájában.