Kirekesztik a fogyatékosokat a munkaerőpiacról

Szabó Máté A munka méltósága című munkajogi projekt keretében a hazai szabályozást és a fogyatékossággal élők munkavállalásának lehetőségeit vizsgálta.

A vizsgálat során az alapvető jogok biztosa kimutatta, hogy a hazai jogrendszerben nem létezik egységes definíció a "fogyatékos személy" meghatározására, a munkaügyi központok a megváltozott munkaképességű személy tágabb értelmezésű - az egészségkárosodottakat és a fogyatékossággal élőket együtt kezelő - fogalmát tekintik irányadónak.

A központok szinte kivétel nélkül arról számoltak be, hogy kevés, fogyatékossággal élő keresi fel őket, vélhetően azért, mert a hivatalokban és az eljárásokban való eligazodás nehézségeitől tartva nagyobb bizalommal fordulnak a civil szervezetekhez, amelyek saját módszertanukkal több száz ilyen embert tudtak visszavezetni a munka világába.

Az ombudsman a civil szervezetek és a munkaügyi központok szorosabb együttműködését látná eredményesnek.

A hivatal kitért arra, hogy a fogyatékossággal élők foglalkoztatási helyzetének javítását célzó pályázati rendszer működése a jelenlegi formában "kiszámíthatatlan és kaotikus, ezáltal nem teszi lehetővé a foglalkoztatást elősegítő hosszú távú stratégiák kidolgozását és végrehajtását".

További korlátozó tényező a nem költséghatékonyan működő támogatási rendszer, valamint az, hogy az igen bonyolult eljárások nem ösztönzik a munkaadókat a fogyatékos emberek foglalkoztatására - olvasható a közleményben.

Az ombudsman megállapította, hogy a vizsgálata idején hatályos jogszabályi környezetben sérült a fogyatékossággal élő személyeket megillető, emberi méltósághoz és a munka szabad megválasztásához való jog. Nem valósult meg a fogyatékossággal élő embereknek az alaptörvényben deklarált védelme és az egyenlő bánásmód követelménye sem, valamint csorbult a jogbiztonság is - olvasható a közleményben.

Szabó Máté a megállapításait és a javaslatait megküldte a nemzetgazdasági miniszternek.