Komoly gondot okozhat, ha a Brexit után korlátozzák az uniós munkavállalók beáramlását

A Migration Advisory Committee - MAC nevű szervezetet a belügyi tárca bízta meg tavaly egy átfogó felmérés elkészítésével arról, hogy az EU-munkavállalók bevándorlása miképp hat a brit gazdaságra.

A 67 oldalas, 417 üzleti vállalkozás és szervezet megkérdezésén alapuló előzetes tanulmány megállapítja: sok munkáltató tart attól, hogy az EU-munkavállalók beáramlásának korlátozása negatív következményekkel jár a brit gazdaságra. A válaszadók szerint a közvetlen hatások között lenne a betöltetlen állások számának növekedése, hosszabb távon pedig a foglalkoztatás és a kibocsátás visszaesése.

A tanulmány szerint sok brit munkaadó olyan üzleti modellt alakított ki, amelyben fontos szerep jut az EU-munkavállalók korlátozás nélküli alkalmazhatóságának. E modell elterjedését elősegítette a 2004-ben felvett közép- és kelet-európai uniós tagországok csatlakozása. A modell alapján működő brit üzleti vállalkozások azonban már most, bevándorlási korlátozások nélkül is számos problémával szembesülnek. A font gyengülése, amely a brit EU-tagságról 2016-ban tartott népszavazás óta ment végbe, illetve annak a nézetnek a térnyerése, hogy az Egyesült Királyság ma már kevésbé vonzó hely a külföldi munkaerő számára, megnehezítette az EU-munkavállalók toborzását számos brit üzleti szektorban.

Az elemzés szerint az euróövezeti gazdaság élénkülése és a kelet-európai jövedelmek emelkedése miatt egyre vonzóbbá válnak az egyéb munkavállalási lehetőségek.

A MAC tanulmánya felidézi: a brit orvosi kamara szerepét betöltő General Medical Council legutóbbi felmérésében az egészségügyi ellátórendszer külföldi munkavállalóinak 60,8 százaléka úgy nyilatkozott, hogy fontolóra vette távozását az Egyesült Királyságból.

A brit fogorvosi szakmai szövetség arról számolt be, hogy 90-95 százalékkal zuhant az EU-országokból nagy-britanniai állásokra jelentkező fogorvosok száma.

Ugyanez a folyamat a brit statisztikai hivatal (ONS) legújabb bevándorlási adataiban is markánsan mutatkozik.

Az ONS becslése szerint a nyolc közép- és kelet-európai EU-tagállamból a tavalyi harmadik negyedév végén zárult tizenkét hónapban az egy évvel korábbinál hatezerrel kevesebb, 51 ezer munkavállaló érkezett, és ezerrel több, 39 ezer távozott, így a nettó bevándorlás ebből az EU-térségből mindössze 12 ezres volt a szeptemberrel zárult teljes évben, hétezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.

Az Európai Unió egészéből a vizsgált tizenkét hónapban 220 ezren települtek Nagy-Britanniába, 47 ezerrel kevesebben, mint az egy évvel korábbi azonos időszakban, és 130 ezren távoztak végleg, 28 ezerrel többen, mint a 2016 szeptemberében zárult egy évben, vagyis a nettó EU-bevándorlás 90 ezres volt, 75 ezerrel kevesebb éves összevetésben.

Az ONS adatai szerint 2013 óta most fordult elő első ízben, hogy az EU-társállamokból Nagy-Britanniába irányuló éves nettó bevándorlás nem érte el a 100 ezret.

Brit üzleti szervezetek egymás után figyelmeztetik a brit kormányt a külföldi EU-munkaerő bevándorlásának visszaeséséből eredő kockázatokra.

A Brit Vendéglátóipari Szövetség (BHA) legutóbbi felhívása szerint a brit éttermekben dolgozó felszolgálók 75 százaléka, a szakácsok 25 százaléka, a szállodák takarítási és egyéb fenntartási feladatait ellátó személyzetének 37 százaléka más EU-tagállamokból érkezett.

A brit építőipar legnagyobb szakmai és érdekképviseleti szervezetei a brit kormányhoz intézett minapi felhívásukban közölték, hogy a máris súlyos munkaerőhiánnyal küszködő ágazat munkavállalóinak 12,6 százaléka Nagy-Britannián kívül született, 5,7 százalékuk pedig a közép- és kelet-európai EU-országokból érkezett.

A felhívás szerint ráadásul ez csak az országos átlag, Londonban például 50 százalékhoz közeli a külföldi EU-munkavállalók aránya az építőiparban.

MTI