Konzultáció a rendezett munkaügyi kapcsolatok kritériumairól

A szociális partnerek Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) konzultációt kezdtek a miniszterelnöknek arról a kezdeményezéséről, miszerint a jövőben figyelembe veszik az állami támogatások odaítélése és a közbeszerzések elbírálása során, hogy a pályázó társaságoknál rendezettek-e a munkaügyi kapcsolatok. A kormány ezáltal - a száz lépés program keretében - az állami támogatások hatékony felhasználását kívánja elősegíteni. Fontos továbbá, hogy jogkövető magatartást tanúsító munkáltatók nyerhessék el az állami megrendeléseket.

Csizmár Gábor, a szaktárca vezetője az OÉT ülésén elmondta: a minisztérium és a szociális partnerek szándéka megegyezik abban, hogy jogi normák alapján lehessen a munkaügyi kapcsolatokat értékelni, és közpénzhez ne juthassanak a jövőben jogsértő magatartást folytató munkáltatók. Jelenleg ugyanis versenyelőnybe kerülhetnek a munkaügyi szabályokat áthágó, ezáltal költségeket megtakarító társaságok. Hangsúlyozta: a támogatások odaítélésénél kizáró oknak kell tekinteni a fekete foglalkoztatást, egyebekben a szabályozás több ütemben, fokozatosan történhet.
Dr. Herczog László, a minisztérium munkaügyi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára felhívta a figyelmet, hogy létező munkaügyi rendeletekben, mint bizonyos kedvezmények feltétele, már szerepel a rendezett munkaügyi kapcsolatok fogalma. A szociális partnerek között lényegében nincs vita abban, hogy a munkavállalói részvétel intézményeinek működése és a munkavédelem biztosítása alapvető feltétele a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak. Megerősítette: hazai és külföldi vállalkozásokra egyaránt érvényesek lesznek a megalkotott szabályok.

A konzultáció során a munkavállalók képviselői fontosnak ítélték, hogy a kollektív szerződések meglétét vegye figyelembe a szabályozás, viszont nem tartották indokoltnak, hogy sztrájkok esetén kialakult jogvitákat minősítsék a munkaügyi kapcsolatok szempontjából. A munkáltatók képviselői azokat a követelményeket állították előtérbe, amelyek jogszabályokban már megtalálhatók, így a munkavédelmi képviselők választása, a szakszervezetek szervezkedési szabadsága, illetve a foglalkoztatás törvényes formái. Elengedhetetlennek tartották, hogy a további egyeztetés során a három oldal a munka világának valóságos helyzetét figyelembe véve alakítsa ki a rendezett munkaügyi kapcsolatok jogi normáit.