Közmunka szociális segély helyett

Munkajogi ABC (új!) Illik-e a személyisége a munkaköréhez? (Captain-teszt) Egyetemek, főiskolák Fejvadászok Ösztöndíjak Képzéskeresõ Privatizáció Maffia / Korrupció Közlekedés Turizmus Internet Politika Makrogazdaság Magyar vállalatok Küszöbön a kamat- és hozamadó? Költségvetés – kidobják a „szemetet" Adóreform – ellenségből jó barát? Közmunka szociális segély helyett 2005. április 5. " class="kapcsszoveg">Ember Zoltán Februárban hirdette meg közmunkaprogramját a Munkaügyi Minisztérium, másfél milliárd forintot szánva a hátrányos helyzetű, elsősorban roma munkavállalók foglalkoztatására. A program átmeneti és legális jövedelemhez juttat több ezer munkanélkülit. Az elsődleges munkaerőpiacról szinte teljesen kiszorultak között többségben vannak a cigány származásúak. Elsősorban számukra kínál átmeneti és legális foglalkoztatást a közmunka, amely főleg azokon a kistelepüléseken népszerű, ahol az állami támogatással megszervezett foglalkoztatáson kívül egyéb munkalehetőség gyakorlatilag nincsen. A Munkaügyi Minisztérium közmunkaprogramjának keretében áprilisban 2400 fő – közülük 1344 fő roma – kezdte meg a közmunkát országszerte. A munkaügyi tárca és a Közmunka Tanács 300-400 jelentkező társulást, helyhatóságot vár idén az első körben meghirdetett pályázatokra. (Fotók: MTI)A támogatások eredményeképpen a romák által sűrűn lakott borsodi, szabolcsi, nógrádi, Tisza-menti és tolnai falvakból verbuválódott a közmunkások többsége. A programban résztvevők füvet vágnak, árkot pucolnak, vízvezetéket újítanak fel, tavasztól késő őszig ápolják a virágokat, rendben tartják a települést, felújítják a középületeket, gáz- és vízhálózatot építenek – mindezt legalább minimálbérért. A közmunkán egy segédmunkás 57 ezer, egy szakmunkás 75 ezer, egy brigádvezető 80 ezer, a felsőfokú végzettségű szellemi alkalmazott 100 ezer, a programvezető 140 ezer forintot kereshet havonta. A közmunkás romák háromnegyede tartósan munkanélküli, rendszeres szociális segélyezett. Nincs más választásuk „Az embereknek kell ez a munka. Végül is bárhová mennek, minimálbért kapnak. Ha akad egyáltalán munka" – kezdi Baranyai Istvánné, az Ozorai Cigány Önkormányzat elnöke. Tolna megyében a cigányok rájöttek arra, hogy érdemes közmunkásnak lenni: a közmunka könnyebb tevékenység, mint a napszám (amiért szintén minimálbért fizetnek), a közmunkások hét hónapig biztos jövedelemre számíthatnak, ami lényegesen magasabb, mint a szociális segély. A közmunkának számottevő pozitív hatása van a helyi társadalomra is. „A romák közmegítélését jelentősen javította, hogy képesek voltak lakóhelyeiket rendbe tenni, a települések javára mindenki szeme láttára közmunkát végezni. Ma már egymással versengenek a közmunkáért, ami régebben nem volt jellemző" – hangsúlyozza Baranyainé. „Az sem mellékes, hogy a közmunkás a közmunka lejárta után jogot szerez a munkaerő-piaci ellátásra, segélyre, ám ennél fontosabb, hogy a romák eljutottak oda, hogy szívesebben élnek meg a saját keresetükből, mint a segélyből" – véli a kisebbségi vezető. A közmunkaprogramok kedvezményezettjei döntő részben az önkormányzatok, önkormányzati társulások, kistérségi társulások. Mint Bálint Attila, a pályázatokat elbíráló Közmunka Tanács főosztályvezető-helyettese elmondta, idén a hátrányos helyzetű, tartósan munkanélküliek foglalkoztatását segítő közmunkaprogramon 54 pályázat nyert, összesen 1560 millió forint értékben. A közmunkaprogramok sikerét jelzi, hogy háromszoros túljelentkezés volt a pályázók között, és a benyújtott támogatási igény 5 és fél milliárd forintot tett ki. „A közmunkaprogram abban is segít, hogy az állandó alkalmazástól, a közösségi tevékenységtől elszokott emberek ne essenek ki teljesen a munka világából" – véli a főosztályvezető-helyettes. Pályázati előnyökA közmunka pályázatokat egy előre nyilvánosságra hozott szempontrendszer alapján bírálják el. Minden pályázó maga dönthet, hogy él-e a különféle előnyökkel. A közmunkások megfelelő korösszetétele, a romák aránya, vagy a vállalt program utáni tovább-foglalkoztatásért járó pluszpontok, vagy a munkához kapcsolódó képzés megsokszorozhatták az esélyeket. Tavaly a hátrányos helyzetű – elsősorban cigány származású – tartós munkanélküliek 6,7 millió négyzetméter zöldterületet tettek rendbe, 750 kilométernyi csapadékvíz elvezetőt alakítottak ki és mintegy 450 kilométernyit tisztítottak meg. Jó 2 millió négyzetméternyi új parkot alakítottak ki, ami nagyobb terület, mint 300 futballpálya egymás mellett. Tavaly összesen 1200 településen 10 000 munkanélküli vett részt rövidebb-hosszabb ideig közmunkában. Esély és értékteremtés A Tolna megyei Ozorán nagy becsben tartják a közmunka lehetőségét. Schranz Istvánné, Ozora polgármestere elmondta, a kisebbségi önkormányzattal együttműködve csaknem tíz éve folyamatosan pályáznak a közmunka-támogatásra, s azóta jelentősen csökkent a környéken a munkanélküliség. Az 1900 lelkes faluban a lakosság egyharmada roma, valamint a munkanélküliek közel 80 százaléka szintén. A térségben korábban 20 százalék körüli volt a munkanélküliségi ráta, ami a közmunkaprogramok alatt 4-6 százalékra mérséklődött. Idén Ozora közhasznú társaságot hozott létre a pályázati pénzek lehívására, három szomszédos településsel összefogva. „Összesen 28 millió forintból 40 embert fogunk foglalkoztatni hét hónapig". A polgármester asszony úgy véli: a közmunkaprogramnak felbecsülhetetlen a társadalmi hasznossága. Az állami támogatás segítségével egyrészt fele pénzből tudják megvalósítani az infrastrukturális fejlesztéseket, másrészt a közmunka hozzájárul a perifériára került rétegek közösségi integrációjához, valamint az előítéletek csökkentéséhez. Hiszen romák és magyarok együtt dolgoznak a faluközösség érdekében.