Külföldi munkavállalás

Törvényes, az adott ország hatósági által engedélyezett munkavégzésre az esetek többségében csak a fogadó ország arra illetékes szerve által kibocsátott munkavállalási engedély birtokában kerülhet sor. Az ilyen célú kiutazásnál minden esetben be kell szerezni a célország vízumát vagy tartózkodási engedélyét. A vízummentességi egyezmények nem terjednek ki a munkavállalásra vagy más jövedelemszerző tevékenység folytatására.

A vízumot vagy a tartózkodási engedélyt még a kiutazás előtt kell felvenni, a legtöbb ország esetében nincs arra mód, hogy már a célországban tartózkodva adja be az érintett az ilyen irányú kérelmét, illetve vegye fel a még Magyarországon igényelt vízumát/tartózkodási engedélyét.

A Külügyminisztérium azt tanácsolja, hogy kiutazása előtt feltétlenül tájékozódjon többek között arról, hogy a megszerzett jövedelme után miként kell adóznia (van-e az adott országgal a kettős adóztatást kizáró egyezményünk és ennek milyen rendelkezései vannak), kell-e, és ha igen, milyen módon társadalombiztosítási járulékot fizetnie, van-e az adott országgal a szociális biztonságról szóló egyezmény (azaz pl. majdani nyugdíjának megállapításakor beszámításra kerül-e a külföldön munkavégzéssel töltött idő), milyen vámszabályok vonatkoznak a munkavégzés céljából ki/beutazókra. Amennyiben a munkavégzés helye szerinti országban nem terjed ki Önre a társadalombiztosítás, úgy feltétlenül kössön még kiutazása előtt egészségbiztosítást, mert az egészségügyi ellátásról szóló egyezményeinkben foglalt ingyenes/kedvezményes betegellátás csak az ideiglenesen külföldön tartózkodókra vonatkozik, s a munkavégzést általában nem tekintik ideiglenes tartózkodásnak.

A Külügyminisztérium tapasztalatai szerint előfordulhat - különösen, ha a munkavégzés nincs a fogadó ország hatóságai által törvényesen engedélyezve -, hogy a munkáltató a vele kötött megállapodásban foglaltak biztosítása érdekében, mintegy zálogként, magához veszi a munkavállaló útlevelét. Az elvételre gyakran azzal az indokkal kerül sor, hogy a munkaadó, úgymond megóvja az alkalmazottat a kényelmetlen ügyintézéstől azáltal, hogy ő intézkedik helyette a tartózkodási engedély beszerzésében, rendőrségi lakcímbejelentés megtételében, stb. A Külügyminisztérium azt javasolja, hogy a munkavállaló a szükséges engedélyek beszerzése, bejelentések megtétele ügyében egyedül vagy a munkaadóval együtt járjon el, s az útlevelet munkaadója részére ne adja ki kezéből. Célszerű, hogy minden eshetőségre felkészülve fénymásolatot vigyen magával az úti és egyéb okmányokról.

Legális munkavállalásra egyéni munkakeresés útján van lehetőség. Ezen kívül Magyarország munkavállalási keretegyezményeket kötött Svájccal, Németországgal, Ausztriával, Luxemburggal, Szlovákiával, Romániával és Franciaországgal. A keretegyezményekről bővebben a Foglalkoztatási Hivatalnál lehet érdeklődni: 1089 Budapest, Kálvária tér 7. - tel.: 303 9300.

Az Európai Unióval kötött társulási megállapodás lehetőséget teremt a gazdasági célú letelepedésre az Unió tagállamaiban. (Erről részletesebben itt olvashat.)

Munkavégzés tanulmányok idején

Az EU tagországai általában lehetővé tesznek a diákok számára részmunkaidőben vagy idényjelleggel munkavégzést tanulmányaik folytatása idején. A diákokra vonatkozó munkavégzési szabályokról érdeklődjön a célország külképviseleténél.

Au pair / babysitter munkavégzés

Idegen nyelvek tanulásának egyik, a fiatalok által kedvelt formája a gyermekfelügyelet vállalása külföldön (au pair/baby sitter). Általában ez a fajta munkavégzés is munkavállalási engedélyhez kötött, még akkor is, ha a fogadó család csak szállást és ellátást ad. A Külügyminisztérium javasolja, hogy amennyiben a munkavégzésre nem ismerős/baráti családnál kerül sor, úgy ilyen munkát csak a külföldre történő munkaközvetítésre feljogosított irodákon keresztül vállaljon. A külföldre történő munkaközvetítésre feljogosító engedélyt az iroda ki kell, hogy függessze az ügyfélfogadó helyiségében, illetve az engedély meglétéről a cég székhelye szerinti illetékes munkaügyi központtól lehet érdeklődni. (Egyes országok csak a saját, kijelölt munkaközvetítő irodáik által létrehozott kapcsolatok esetén adják meg az engedélyt a munkavégzésre!)

Illegális munkavégzés

Az engedély nélküli munkavégzés minden országban tiltott. Az engedély nélkül munkát végző személy pénzbüntetéssel, kiutasítással és akár évekre szóló beutazási tilalommal, esetleg elzárással büntethető. (Az Európai Unió valamely tagországában elrendelt beutazási tilalom az egész Unió területére vonatkozhat!) Az idegenrendészeti következményeken túl az illegális munkavégzés számtalan veszélyt rejt magában, pl. munkahelyi baleset, megbetegedés esetén a munkaadó nem fizeti a betegellátási költségeket (melyek egy műtét esetén több millió forintot is kitehetnek), vagy pl. a munkaidő hosszáról, a munkabérről, a munkavégzés körülményeiről kötött megállapodás be nem tartása esetén a munkavállaló számára minimális a jogorvoslat lehetősége.

Különös körültekintéssel járjon el az, aki táncosnői, konzumnői és más hasonló jellegű munkára jelentkezik. Sajnos számos esetben az ilyen munkára jelentkezett hölgyeket a célországba megérkezve prostitúcióra kényszeríttették. Aki ilyen munkára jelentkezik, feltétlenül tájékozódjon arról, hogy a munkaközvetítő cég jogosult-e külföldre irányuló munkaközvetítésre, a célország nagykövetségén keresztül érdeklődjön arról, hogy munkavégzése nem ütközik-e jogszabályba, s ragaszkodjon még a kiutazás előtt részletes, írásos munkaszerződés megkötéséhez.

Forrás: Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma ('Utazás külföldre' rovat)