Külföldiekkel csillapítja munkaerőéhségét Románia

Egy román - a köznyelvben csak eperszedőnek gúnyolt - mezőgazdasági munkás külföldön átlag havi 1000-1500 eurót vehet haza munkájáért, miközben Romániában csupán 300 euróból gazdálkodhatna. Az építőipar is hasonló gondokkal küzd: míg egy spanyol építkezésen dolgozó munkás átlagosan 1600 eurót is megkereshet, ugyanezért a munkáért Romániában csupán 300-350 euróban részesülhet.

A Világbank tavaly 2 millióra becsülte a külföldön letelepedett román állampolgárok számát, ehhez 500 ezer eseti munkavállaló jöhetett hozzá a szervezet szerint. A nem hivatalos becslések viszont több mint 3 millió vendégmunkással kellene számolni. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy tavaly mintegy 7,16 milliárd eurót küldtek haza a román vendégmunkások, ami lehetetlen volna csupán kétmilliós létszámmal.

Képtelen hazacsábítani a migrálókat a kormány

Már az európai uniós csatlakozás előtt is rengeteg román vállalt munkát külföldön, az EU-s tagság elnyerésével pedig csak tovább fokozódott a kivándorlás. A Tariceanu-kormány eddig nem tudott mit tenni a jelenség ellen, a szerencsevadászok hazacsábítására tett kísérletei rendre kudarba fulladtak.

A hatóságok egy sor intézkedéssel, különböző támogatások és kedvezmények, illetve szakmai átképzések útján próbálják hazatelepedésre ösztönözni a Nyugat-Európában dolgozó munkásokat. A projekt részeként külföldi állásbörzéket is tartanak számukra: először a múlt hét végén, Rómában szerveztek ilyet, ahol a felkínált közel 7500 romániai munkalehetőség iránt sokan érdeklődtek, de kevesellték a felajánlott összegeket. Ennek ellenére a román hatóságok bizakodóak, hiszen terveik szerint a kezdeményezést Torinóra és Milánóra, majd Spanyolországra is kiterjesztenék.

Román cégek magukra vállalják a képzés terhét

Mindeközben Romániában egyéni eszközökkel kísérleteznek a vállalatok, mert ugyan az ország még látszólag rendelkezik munkaerő-piaci tartalékkal, az igazság az, hogy a munkanélküliek nagy százaléka teljesen képzetlen. Ebből kifolyólag gyakorta Ukrajnából, a Moldovai Köztársaságból vagy Kínából importálnak munkaerőt, sőt sajtóhírek szerint egy textilipari cég nemrég több mint száz bangladesi munkavállalót alkalmazott, akik igazából csak kikövezték a soron következő ezer indiai útját.

Némi optimizmusra adhat okot, hogy lassul a kiáramlási folyamat, legalábbis a munkaerő-elhelyezési ügynökség szerint, tavaly ugyanis alig 32 500 főt közvetített ki, ami 40 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az ügynökség ugyanakkor hozzáteszi, hogy ez nem minden bizonnyal nem tükrözi a tényleges helyzetet, mert az uniós csatlakozás óta a román állampolgárok közvetítők nélkül is munkát vállalhatnak a munkaerőpiacukat megnyitó országokban - magyarázza a Napi Online.