Külhoni útlevéllel és pénzalappal segítene a kormány

A magyarországi beutazást megkönnyítő útlevéllel és pénzalappal, valamint befektetési alappal segítené a kormány a határon túli magyarok szülőföldön való boldogulását. A nemzetpolitikai programot pénteken a Magyar Állandó Értekezlet (MAÉRT) tagjai is megvitathatják és javaslataikkal befolyásolhatják azt.

Hiller István
Fotó: Magyarország.hu Külhoni magyar útlevéllel, egymilliárd forintos úgynevezett szülőföld-alap létrehozásával, valamint húszmilliárd forintos gazdaságfejlesztési és munkahely-teremtési programmal kívánja segíteni a határon túli magyarságot a kormány - közölte Hiller István kulturális miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón szerdán. Hiller István szerint a határon túli magyarság a nemzet szerves része, a kormány mást és többet ad, mint amit a népszavazás ajánl.
A miniszterelnök Petrétei József igazságügy-minisztert bízta meg azzal, hogy teremtse meg a lehetőségét külhoni magyar útlevél bevezetésének a határon túli magyarság számára, megszüntetve ezzel a Magyarországra történő belépés minden akadályát.
Szülőföld alap állami és magánbefizetésekkel
Draskovics Tibor pénzügyminiszter feladata, hogy előkészítse a úgynevezett szülőföld-alapról szóló törvényjavaslatot, amelybe kezdő befizetésként a kabinet egymilliárd forintot helyez - mondta. Az alap a továbbiakban az állampolgárok, vállalkozók befizetéseiből bővülne, ezeket a befizetéseket a kormány megduplázza majd. Az alappal kuratórium fog gazdálkodik, ennek elnöke a miniszterelnök lesz, tagjait a fele-fele arányban a MÁÉRT, illetve a kormány tagjai alkotják majd.
A kormány segítené a határon túli befektetéseket
A miniszter elmondta: Kóka János gazdasági miniszter arra kapott felkérést, hogy teremtse meg a szülőföldön boldogulást elősegítő gazdaságfejlesztés és munkahely-teremtés feltételeit. Ennek egyik eleme, hogy a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül húszmilliárd forintot helyez ki a kormány a határon túli tőkebefektetések segítésére.
Közölte azt is, hogy a nemzetpolitikai programot pénteken a Magyar Állandó Értekezlet (MAÉRT) tagjai is megvitathatják és javaslataikkal befolyásolhatják azt. Az értekezleten kialakított együttes vélemény alapján derül majd ki az egyes programelemek teljesítésének határideje.
Nehéz helyzetbe hozná a költségvetést a tömeges áttelepülés
A szaktárcák számításai szerint 800 ezer személy esetén évente összesen 537 milliárd 400 millió forint a kettős állampolgárság többletköltsége - közölte Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Az államtitkár a kormány ülését követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a magyarigazolvánnyal rendelkezők számát vették alapul akkor, amikor 800 ezer személyre számították ki a többletköltségeket. Mint mondta: ez az összeg az államháztartásra nézve nehezen kezelhető helyzetet eredményezne.
A számítások során figyelembe vették a közoktatás, az egészségügy, a munkanélküli ellátások, a nyugdíjak, a családi pótlékok, a szociális támogatások, illetve a lakástámogatások többletköltségeit. Ez az összeg a személyi jövedelemadót fizető állampolgárokra lebontva személyenként havonta 14 ezer, évente pedig 168 ezer forint adótöbbletet jelentene.
Nem kell Magyarországon élni a juttatások igénybevételéhez
A juttatások teljes köre mindazoknak jár, akik állampolgársággal rendelkeznek, függetlenül attól, hogy életvitelüket Magyarországon folytatják-e. Az áttelepüléshez a jogszabályok szerint nem szükséges az, hogy Magyarországon éljen az érintett, elég egy magyarországi lakcím bejelentése.
Az államtitkár közölte, hogy ha egyetlen egy ember sem költözne Magyarországra az érintettek közül, akkor is 250 milliárd forintba kerülnének a különböző alanyi jogon járó juttatások.
A várható többletkiadásokat 10 ezer, 100 ezer, 250 ezer, 500 ezer és 800 ezer áttelepülőre számolták ki. A megállapítások szerint az egészségügyi kiadásokat növeli, hogy az Európai Unióban a magyar állampolgárok gyógykezelésének költségeit a társadalombiztosítás fizeti.
Feszültségek a munkaerőpiacon
Ugyancsak a dokumentumban olvasható, hogy jelenleg 25 ezer, az áttelepülők által betölthető üres álláshely van. Minden egyes ezen felüli áttelepülő a munkanélküliek számát növeli, illetve hazai munkavállalót szorít ki, növelve a munkanélküli kiadásokat és a munkanélküliséget. A számításokba nem vették bele a különböző okmányok - személyi igazolvány, útlevél - kiállításának mintegy 15 milliárdra rúgó technikai költségeit.
Gál J. Zoltán arról is szólt, hogy a jelenlegi szabályok szerint a Romániából és Ukrajnából áttelepülők nyugdíjának teljes összegét a magyar költségvetésnek kell fizetnie, más államok esetén csak a magyarországi munkavállalással arányos részt.
Az államtitkár közölte, 50 millió forintot szán a kormány arra, hogy ezeket a tényeket a napilapokban ismertesse a közvéleménnyel.