Lesz idén béremelés az egészségügyben

Páva Hanna ugyanakkor hangsúlyozta: kormánydöntés kell még az ügyeleti díjak és a nem egészségügyi szakképesítésű egészségügyi dolgozók fizetésének esetleges emeléséhez - írta a kórházszövetség az MTI-hez eljuttatott közleményében.

A helyettes államtitkár beszámolt arról, hogy a magyar egészségügyben dolgozók körében végzett felmérés alapján 2000-re tehető azon egészségügyi szakdolgozók száma, aki az elmúlt másfél-két évben - elsősorban a béremelés hatására - visszatért az ágazatba. A tárca emellett 1800 visszatérő orvossal számol - áll a közleményben. 1800-ra tehető azon magyar orvosok száma, akik jelenleg külföldön dolgoznak: 800-an tartósan külföldön élnek, 1000-en pedig a közelmúltban távoztak.

A közleményben olvasható, hogy Belicza Éva, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) szakmai vezetője a rendezvényen kiemelte: megkezdték az egységes külső kórház-felülvizsgálati rendszer kiépítését, ez az akkreditációs rendszer 2015 januárjától működik majd. A GYEMSZI azt várja az új rendszertől, hogy nőjön az ellátók és az ellátás biztonsága, illetve javuljon a szervezeti hatékonyság és az ágazat megítélése.

Imre László, a GYEMSZI egészségszervezési és finanszírozási főigazgatóságának vezetője közölte: a területi ellátási kötelezettség megállapításánál az utazási idő minimalizálása, a kórházak kiegyenlített terhelése és a szakmák közötti kompatibilitás kialakítása befolyásolta a döntést. Megkerülhetetlennek minősítette a kapacitáselosztás folyamatos javítását, a rendszer "finomhangolását".

Dávid Gyula orvos-igazgató a közlemény szerint rámutatott: Magyarországon sok vitát váltott ki az úgynevezett egykapus modell. (Ennek keretében a sürgősségi ellátó helyek garantálják, hogy a beteg sürgősségi osztály érintése nélkül ne juthasson be az intézménybe, vagyis ne "bolyongjon" hosszasan anélkül, hogy megvizsgálnák és ellátnák.) Az első tapasztalatok alapján az egykapus rendszer jól működhet a belgyógyászati bajok sürgős ellátásánál, "megfontolandó" az alapellátási ügyeletet felkeresők és a mentővel érkezők ellátásakor, ám felesleges a traumatológiai, a szülészeti és a gyermekellátási gondok orvoslásánál - jegyezte meg.