Londonban félnek a románoktól

Az üzleti körök korábban lelkesen üdvözölték a londoni kormány döntését, miszerint a 2004-ben csatlakozott kelet-európai országok polgárai előtt megnyitotta az ország munkaerőpiacát, és ennek köszönhetően enyhült a munkaerőhiány (például az építőiparban), és lassult a bérek növekedése is. A munkaadók viszont már azért aggódnak, hogy az újabb kelet-európai bevándorlóhullám túlterhelné a helyi közszolgáltatásokat, és szociális feszültséget okozna az országban. A brit kereskedelmi kamara főigazgatója, David Frost szintén a mellett érvel, hogy átmenetileg szüneteltetni kell a nyitott ajtók politikáját.

A román és a bolgár munkaerő szabad áramlása Magyarországon is álláspiaci feszültséget okozhat. A bolgárok számára kiadott munkavállalási engedélyek száma az idei első fél évben meghaladta a százat. Romániából csak az első hat hónapban közel húszezren ingáztak legálisan az otthonuk és a magyar munkahelyük között. Ennek ellenére nincs szükség Magyarországon munkaerő-piaci védintézkedésekre – véli Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke. Óvatosabban fogalmaz Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára: az élőmunkaterhek növekedése miatt jól jön az olcsó munkaerő a vállalkozásoknak, ám a munkanélküliség jelenlegi mértéke miatt nem szabad korlátozás nélkül megnyitni a magyar álláspiacot.

A migráns dolgozókat nagy számban foglalkoztató vendéglátóipar is ellenzi a további munkaerő-piaci nyitást. A vendéglátó-ipari szövetség vezetője szerint csak abban az esetben kellene beengedni a román és bolgár munkavállalókat, ha a konkrét állás esetében munkaerőhiány lép fel. A szintén nagyszámú migráns dolgozót foglalkoztató mezőgazdaság és a fafeldolgozó-ipar képviselői viszont úgy vélik, hogy a bolgár és román munkavállalókat is korlátozás nélkül be kell engedni az országba.