Ma szavaznak a megszorító költségvetésről

Egyensúly vagy leszakadás

Megteremtődnek a tartós egyensúlyi növekedés feltételei – ez volt az egyetlen bíztató gondolat, amely a jövő évi költségvetési törvény parlamenti vitáján elhangzott kormánypárti felszólalóktól. Veres János pénzügyminiszter szerint most a gazdaságpolitika legfontosabb feladata a stabilizáció megteremtése, amit a büdzsé a lehető legkisebb növekedési áldozat mellett tesz meg; a miniszter azt mondta, hogy 2008-ban már nem kell tovább húzni a nadrágszíjon, és 2009-től ismét gyorsan bővül majd a GDP – ha a törvényt elfogadják és azt végrehajtja a kormány.

A költségvetési vitában az Országgyűlésben ismét felszólaló Orbán Viktor ezzel szemben úgy vélte, hogy 2007 a megszorítások nyomán a megélhetési válság éve lesz; a büdzsé a felhatalmazás nélküli kormányzás jelképe, amely erkölcsileg illegitim. A Fidesz elnöke szerint a legfájóbb az, hogy a gyermekvállalás a legnagyobb szegénységi kockázat marad jövőre is, így a kabinet nem tesz semmit a népességfogyás megállítására. A Fidesz más vezető politikusai attól tartanak, hogy a kormány gazdaságpolitikája véglegesen kettészakítja a társadalmat, és mivel 55-60 ezer forintot vesz ki évente a családok kasszájából, elsősorban a szegényeket és a középosztályt sújtja.

Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke a törvényjavaslat általános vitájában azt mondta: a kijózanodás költségvetését tárgyalja a Parlament, amely végre szakít az ígéretspirállal és helyreállítja az egyensúlyt. Az MDF véleményét tolmácsolva Herényi Károly frakcióvezető úgy vélte, hogy a szigorú büdzsé az elmúlt négy év dilettáns gazdaságpolitikájának eredménye, amelynek legnagyobb vesztesei az adófizető polgárok, különösen a középosztály tagjai.

Harmadnyi Bokros-csomag

A kormány 2007-ben a költségvetés tervezete szerint 2,2 százalékos gazdasági növekedésre, 6,2 százalékos átlagos inflációra, a munkanélküliségi ráta stagnálására, a kivitel 11, a behozatal 8,3 százalékos bővülésére számít, míg a folyó fizetési mérleg hiánya elérheti a bruttó hazai termék 5 százalékát. A kabinet szerint a megszorítások nyomán 10-ről 6,8 százalékosra csökken jövőre a GDP-arányos államháztartási hiány.

Az életszínvonal legalább öt év folyamatos emelkedése után érdemben csökken: a reálbérek átlagosan 4,2 százalékkal lesznek alacsonyabbak 2007-ben, ráadásul úgy, hogy a közszférában dolgozók számára a kabinet nem kívánja ellentételezni az inflációt, vagyis ők több mint 6 százalékos reálbércsökkenésre számíthatnak átlagosan. Még a nyugdíjasok járnak a legkevésbé rosszul: ők januárban csaknem 4 százalékos nyugdíjemelést kapnak, vagyis életszínvonaluk mintegy 2 százalékkal csökken jövőre. Összehasonlításként: a Bokros-csomag 1995-ben a reálkeresetek több mint 12 százalékos csökkenését jelentette.

A 2007-es büdzsé főbb számai a következők: a bevételi főösszeg 6 669 491,1 millió forint, a kiadási 8 325 976,7 millió forint, a hiány pedig így 1 656 485,6 millió forint lesz. A társadalombiztosítási alrendszer (a nyugdíj és egészség alap együtt) bevételi főösszege 4 202 431,3 millió forint, a kiadása 4 229 931,2 millió forint, a deficit pedig 27 499,9 millió forint lesz.

Érdemi eltérés a korábbi évektől, hogy a költségvetési törvényben felrajzolt makrogazdasági pályát mind a neves külföldi befektetési bankok és kutatóintézetek – JP Morgan, Goldman Sachs, Economist Intelligence Unit –, mind pedig hazai társaik – Ecostat, GKI – teljesíthetőnek és hitelesnek tartják. Egyöntetű véleményük szerint a kormány és az ország a totális hitelvesztéstől és az ezzel járó összeomlástól csak ezzel a reális, bár fájó forgatókönyvvel menekülhet meg.

Nehéz nyerteseket találni

A nyári kormányzati szerkezetváltás miatt nehéz eldönteni, hogy melyik minisztérium járt jól vagy rosszul a költségvetési alku során. Az biztos, hogy relatív vesztes az agrártárca, mert fejezetéből kikerültek az uniós támogatások, nyertes viszont a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, amelynek könyveiben feltűntetik az autópálya-építések és a MÁV tőkeemelésének költségeit. Az összevethető büdzsével rendelkező tárcák mind rosszul járnak: a Pénzügyminisztérium támogatása 15, a Külügyminisztériumé 12,3, a védelmi tárcáé pedig 1,7 százalékkal csökken.

Az adóemelések döntő többségén a magyarok már az ősszel túlestek, amikor 15-ről 20 százalékosra emelkedett a középső áfakulcs, bevezették a szolidaritási adót, emelték a jövedéki adót, valamint 20 százalékos adót vezetek be a tőkéből származó jövedelmeknél. Hátravan még a 2007-es büdzsével együtt érkező új gázár-támogatási rendszer, amely a leggazdagabbaknál akár 70 százalékos drágulást is hozhat, valamint az egészségügyben a vizitdíj és a kórházi ápolási díj bevezetése, valamint számos közműszolgáltatás inflációnál nagyobb mértékű drágulása.

Kevés volt a módosító

A korábbi évek gyakorlatához képest viszonylag kevés módosító indítványt nyújtottak be idén a képviselők. A szavazások eredményeként 3,4 milliárd forinttal csökkent a gazdasági tárca – egyébként felduzzasztott – támogatása, míg az Egészségügyi Minisztérium 934 millió forinttal kap kevesebbet, mint azt a kabinet tervezte. Az oktatási tárca viszont 978, a Miniszterelnöki Hivatal pedig 526 millió forinttal gazdálkodhat többől.

Az önkormányzatok büdzséjét a képviselők 4,2 milliárd forinttal növelték, így a helyhatóságok 1348,9 milliárdból gazdálkodhatnak jövőre, ami – Budapestet leszámítva - még szocialista képviselők szerint is csökkenést jelent 2006-hoz képest.

A kabinet terveihez képest 40 százalékkal kevesebb televízió üzemben tartási díjat kell fizetniük a hoteleknek, míg nőtt a Vöröskereszt állami támogatása és hátrányos helyzetű települések továbbra is kaphatnak költségvetési támogatást uniós pályázatok önrészéhez – íme néhány, az utolsó pillanatban megszavazott módosító indítvány.

Mostantól másként lesz

2008-tól megköti saját kezét a kormány a költségvetés tervezésekor: Gyurcsány Ferenc olyan törvénymódosítást ígért, amely már a következő költségvetés tervezésekor előírja, hogy a büdzsé elsődleges – adósságtörlesztés nélkül számított – egyenlege pozitív kell, hogy legyen. Ha a törvény betartatik, vélhetően már nem az államháztartási hiány nagyságáról szól majd a következő évek gazdaságpolitikai közbeszéde.










Hirdessen Ön is itt