Még nem érződik a megszorítás hatása

Kíváncsiak voltunk, mire elég az átlagbér az új évben, ezért összeszámoltuk, hogy a napi kiadások után, mennyi jut szórakozásra, illetve tartós fogyasztási cikkekre, vagy befektetési célokra. Havonta meg fogjuk vizsgálni két képzeletbeli háztartás - az egyedülálló Egyed Előd, illetve egy kis család, Dajkáék - bevételeit és kiadásait. Kiszámoljuk azt is, hogy milyen lemondásokkal tudják majd fenntartani tavaly év végi életszínvonalukat. ( A számítás háttere cikkünk második oldalán olvasható.)

Az egyedülálló Előd létfenntartása a tavaly év végi 77 555 forintnál 269 forinttal lett olcsóbb, ám a Dajka családban 52 269-ről 281 forinttal, 52 550 forintra drágultak a havi alapkiadások fejenként.

A tavalyi év első 10 hónapjában az átlagkereset bruttó 166 600, nettó 109 100 forint volt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint. Az átlagkereset nem változik hónapról hónapra, ám az októberi nettó 106 252 forintos átlag 2600 forinttal volt kevesebb az augusztusi 108 874 forintnál, vélhetőleg a szeptemberi adó- és járulékemelések miatt. A béremelések szektoronként és vállalatonként változnak, ahogy a bérfejlesztés időpontja is, ám igen valószínű, hogy a 2007-es bérfejlesztés lehetőségét sok helyen elvette a minimálbér kétszerese után fizetendő járulék szeptemberi bevezetése. Kimutatás még nincs, de sokan csak a meglehetősen magas infláció követését várhatják, azt sem januártól, hiszen az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) még messze áll a megállapodástól.

A béren felül az egy gyermeket nevelő családok tavaly 11 000 forint családi pótlékot kaptak, amely januártól az infláció mértékével emelve 11 700 forint lett. Ezen felül kaphattak természetbeni juttatást is, tavaly 4500, illetve idén 5000 forint értékben havonta, ám ez nem kötelező, teljes mértékben a munkaadótól függ.

Tavaly december óta számos változás állt be a létfenntartáshoz szükséges alapvető cikkek árában. Az egyik budapesti nagyáruházban fejenként közel ezer forinttal, 31 500 forintról 32 417 forintra nőtt az egy ember számára szükséges normatív élelmiszeradag és tisztálkodószer költsége.

Januártól lényegesen emelkedtek a lakhatás költségei, azonban ezek még nem igazán látszanak a januári számlákon (azért a magasabb gázalapdíj már megjelenhet), hatásuk csak februárban lesz. Januárban azonban már drágább gázzal fűtünk. Az egyedülálló Egyed Elődnek - aki átlagos keresetű dolgozó - 70 százalékkal kell többet fizetnie a gázért. A három fős család csak 2,7 fogyasztási egységnek számít, így ezzel kell osztanunk 229 200 forintnyi - szintén átlagos - jövedelmüket. Ennek alapján jogosultak a gázártámogatás első fokozatára, az igénylés után nekik "csak" 41 százalékkal kell majd többet fizetni egy köbméter gázért. A fűtési költségeket előreláthatólag csökkenti majd az enyhe időjárás, a fogyasztás átlagosan 20 százalékkal alacsonyabb Budapesten - tudtuk meg a Fővárosi Gázművektől.

A víz- és csatornadíj 9,7 százalékkal drágult januártól. A szemétszállítás, és a kéményseprés díja ugyan szintén emelkedett 8,4, illetve 5,4 százalékkal, de ez általában csak a közös költség emelésekor épül majd be, április körül, a lakógyűlések szezonjában.

3 fős családban/fő
2007 eleje
2006 vége

Bevétel*
76 400
76 400

Élelem, tisztálkodás
30 018
29 169

Rezsi
11 070
11 070

Közlekedés
11 312
11 880

Összes költség
52 550
52 269

Maradék összeg
23 700
23 981



Egyedülállóként/fő
2007 eleje
2006 vége

Bevétel*
109 100
109 100

Élelem, tisztálkodás
32 417
31 500

Rezsi
25 410
25 410

Közlekedés
19 234
20 420

Összes költség
77 286
77 555

Maradék összeg
31 589
31 320

*: A bevételekből kivonjuk a banki költségeket


A közlekedés terén, kísérletünk alanyainál tapasztalt kiadáscsökkenés a kötelezőbiztosító-váltásnak köszönhető. Néhány esetben - például egy Suzuki Swift vagy egy Opel Astra esetén - a váltással komolyabb összeget lehetett spórolni, ám ez nem tekinthető általánosnak. Jócskán emelkedtek azonban a tömegközlekedés díjai. A Dajka családot ugyan csak a legenyhébb drágulás, a felnőtt bérlet árának 6900-ról 7350 forintra emelése érinti, ám ez is nagyságrendekkel több, mint az üzemanyag árának egyforintos csökkenéséből adódó nyereség. Azok a családok, amelyek többet utaznak tömegközlekedéssel, már januártól érzik az emelést: a vonaljegy negyedével, a diákbérlet 13,5 százalékkal drágult.

A bankok egy része januártól megemelte szolgáltatásainak díjait, ám kísérletünk alanyai, Egyed Előd, és Dajkáék szerencsések voltak, az ő számlájuk fenntartása nem drágult.

Az év végén kevés családnak maradt az idei évre átvihető tartaléka, az alapvető kiadások után megmaradt összeg az ünnepek során felmerülő költségekre ment el. A fogyasztók rekord mértékben költekeztek karácsony előtt, ami a megszorítások előtt nehezen érthető. Így általában elmondható, hogy a magyarok megtakarítások nélkül, sőt sokszor hitelekkel terhelve vágnak neki a 2007-es esztendőnek.

Előd és Dajkáék jövedelmének fennmaradó részét egyéb kiadások is terhelik. Januárban a család még úgy dönt, hogy egyszer elmegy moziba, ez 3500 forintot jelent, míg Egyed Előd 3400 forintért vásárol két színházjegyet, hogy barátnője állandó unszolásának eleget tegyen. Ezeket szeptember óta az 5 százalékkal magasabb, 20 százalékos áfakulcs terheli, tehát még tavaly drágulta. a család kiadását még megterhelte, hogy a kis Bendegúz influenzás lett. Betegsége - még vizitdíj nélkül is - 5000 forinttal könnyítette a családi kasszát.

Az egyszeri tételekkel csökkentett maradék jövedelmüket megtakarításnak tekintjük, mert az átlagos keresetű Dajka család 62 600, és az egyedülálló Egyed Előd 28 189 forintja nem lehet komoly befektetés alapja. Januárban általában kevesebb ruházkodási és tartós fogyasztási cikk fogy, 2007 januárjára pedig ez különösen igaz lesz: a lakosság készül a februári számlák érkezésére, és erre gondolva félreteszik pénzüket képzeletbeli háztartásaink is.



1/2 következő oldal

1. Még nem érződik a megszorítás hatása

2. Az átlagos élet részletei