Megéri munkanélkülinek lenni Németországban

Különösen az alsó bérszegmensre, illetve a viszonylag kisebb fizetéseket nyújtó keleti szövetségi tartományokra igaz a fenti megállapítás. A rosszul képzett állástalanoknak egyre kevésbé éri meg ismét munkát vállalniuk - vallják a szakemberek, akik a nagyvonalúan kiépített jóléti rendszert okolják a helyzetért. A német sajtót bejárta annak az egygyermekes dortmundi házaspárnak az esete, amely havi 1500 euró nettó jövedelemre tett szert a szakmunkás férj és a bébiszitterként dolgozó feleség fizetéséből, illetve a családi pótlékból. Ha munkanélküliek lennének, még lakhatási támogatás is járna nekik, így a segélyek összesen 1501 euróra rúgnának.

A legkisebb szakmai tudást igénylő munkákat nem éri meg elvállalni, olyan kicsi a különbség a munkanélküli segély és a fizetések között - mondta a Világgazdaságnak Karl Brenke, a témával szintén foglalkozó DIW berlini gazdaságkutató intézet munkatársa. Szerinte a szociális rendszer ezen anomáliáinak megszüntetéséhez olyan változtatásokra lenne szükség, amelyekhez hiányzik a tényleges politikai akarat. A szakember rámutatott arra is, hogy a Hartz IV által biztosított juttatásokat a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) elemzése is túl nagyvonalúnak minősítette a többi tagállammal összehasonlítva.

Több kutató arra is rámutatott, hogy a magas segéllyel szemben a rosszabbul fizetett főállások azért is veszítenek sokat vonzerejükből, mert nagymértékben csökkentik a rendelkezésre álló szabadidőt, a munkával járó egyéb "kényelmetlenségekről" nem is beszélve. Közgazdászok az aktív élet ezen negatív tényezőit nevezik a "munka megpróbáltatásainak".

A szövetségi kormány gazdaság-politikai tanácsadó-testülete most úgy próbálná megoldani a problémát, hogy 30 százalékkal csökkentené a Hartz IV keretében szabályozott összes juttatást. Csakhogy a politikusok érthető módon elutasítják ezt a lépést, mivel összesen hétmillióan részesülnek a Hartz IV valamelyik támogatásából, ez pedig komolyan árthat a népszerűségüknek. Helyette inkább állami kiegészítést csapnának a legalacsonyabb főállású bérekhez, hogy a munkavállalóknak ne kelljen a Hartz IV segítségével biztosítani létminimumát.

A kieli IfW gazdaságkutató intézet munkatársai még ennél is továbbmennek, ők egyfelől megemelnék a sokgyerekes családoknak juttatott ALG II-t, másrészt pedig hatékonyabban és szigorúbban büntetnék azokat, akik indokolatlanul utasítják el a felkínált munkahelyeket. Ily módon növelhetnék az alacsony bérezésű állások vonzerejét is - számol be a Világgazdaság.