Mennyibe fáj majd egy diploma?

Mint írtuk, a tavalyi 53 400 után 2012 szeptemberétől kevesebb, mint 34 ezer olyan elsős kezdi meg egyetemi, főiskolai tanulmányait, akinek száz százalékban fizeti az állam a tanulmányi költségét. Lesz 15 550, akiknek a költségein, nagyjából fele-fele arányban osztozik az állam és a hallgató. Ők tehát amolyan "féltandíjat" fognak fizetni.

A többi jelentkező nem kap semmilyen állami ösztöndíjat, azaz maguk fizetik az -– előző évekhez képest megemelt - tanulmányi költségeiket. A legnagyobb vesztes a gazdaságtudományi és jogászképzésen például összesen 250 illetve 100 hallgató kezdheti meg mindössze ingyen a tanulmányait. Az orvos és a művészeti képzéseken kívül minden területen, még a kormány által preferált műszaki, informatika szakokat is erősen visszanyesik a tandíjmentességet.

Pontosan még mindig nem lehet tudni, hogy a tandíjas képzések mennyibe fognak kerülni, de már kiadott a kormány egyfajta iránymutatást. Ebben az egyes képzési területekre vonatkozó "tól-ig" önköltségi határt ír le az oktatási államtitkárság. A felsőoktatási intézmények ezeken a határokon belül állapíthatják meg a tandíjaikat a következő napokban, hetekben. Az idő sürget, mert még januárban tisztán kell látnia a leendő hallgatóknak, hiszen február 15-ig dönteniük kell a továbbtanulási szándékaikról.

Az alapképzések esetén a bölcsészettudomány lesz a legolcsóbb, ahol a 2012-2013-as tanévre évi 230 ezer és 400 ezer között lehet az önköltség mértéke. (Az ide tartozó pszichológia-szak kivétel, ott 450-600 ezer. ) A legdrágábbak pedig a művészeti képzések lesznek, ott 600 ezertől 1,6 millióig közé lövik majd be a tandíjat. A legtöbben 350-600 ezer között fognak fizetni.

Az (osztatlan) mesterképzések díjai általában az alapképzésekének majd' kétszerese. A csak osztatlan képzésben tanulható tanári szakok éves tandíja 6-800 ezer, az orvosképzéseké 1,9-2,7 millió, a gyógyszerészképzéseké 1,5-1,6 millió, az állatorvos-tudományi szakoké 2-2,4 millió között lesz. A jogászok 3-700 ezer forint között fognak fizetni.

Tavaly a fizetős bölcsészek és jogászok évi 2-350 ezer forint körül fizettek, mesterképzéseken 3-400 ezret. Tehát, ha a főiskolák, egyetemek az iránymutató összeg aljára lövik be a képzési költségeket, akkor nagyjából 50-75 százalékkal nő majd e területeken a tandíj. Ha a felső határhoz, akkor persze már 100-200 százalékkal. Az orvosképzésben ugyanakkor nem lesz ekkora emelkedés, ott eddig is 1,7-2 millió volt a képzési költség.

A kormány által kínált diákhitel 2. segíthet ugyan a tandíj előteremtésében (a jelenlegi évi 400 ezer mellett még akár 800 ezer forintot is fel lehet venni), de ezzel jelentősen eladósodik a leendő fiatal értelmiségi. Jól meg kell tehát gondolniuk a jelentkezőknek, hogy érdemes-e felvenni hitelt a tanulmányokra, mert ha nem számíthatnak elég magas fizetésre, akár évtizedekig is nyöghetik a visszafizetést.

Egy pedagógusnak készülő fiatal például (ha nem kerül az 1600 államilag támogatott közé), akkor az öt év alatt 3-4 millió forint alapadósságot kap a diplomája mellé. És ez csak a képzés költsége, a megélhetés, albérlet, tankönyv, taneszköz további, nem jelentéktelen pénzbe kerülnek majd a tanulmányok során.