Merkel: Valós veszély a szociális turizmus

Angela Merkel a Bundestagban, a törvényhozás alsóházában a nagykoalíciós kormány programját ismertető beszédében kiemelte, hogy a munkaerő szabad áramlásának uniós alapelvét ugyan nem szabad megkérdőjelezni, de "nem szabad szemet hunyni a szociális visszaélések felett".

Hangsúlyozta, hogy egyelőre nem látni, milyen intézkedésekre van szükség ezen a területen. Közölte: a német jogi helyzet ellentmondásos, ezért be kell várni az Európai Unió Bíróságának állásfoglalását.

A kormány tárcaközi bizottságot állított fel annak vizsgálatára, hogy milyen kihívások elé állítja a szociális ellátórendszert a munkaerő szabad áramlása, amely teljessé vált a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak megszűnésével - mondta Angela Merkel.

"A válság még tart"

Az euróövezet gazdasági, pénzügyi helyzetét elemezve figyelmeztetett, hogy a válság ugyan nem szerepel már kiemelt helyen a hírekben, de még nem ért véget. Az a legfontosabb, hogy valutaunióból gazdasági unió alakuljon ki. Ehhez az uniós szerződéseket is "tovább kell fejleszteni" - mondta a német kancellár.

Hozzátette: az államok együttműködése mellett a piacok működésén is változtatni szükséges, ennek során azt az elvet kell követni, hogy "aki kockázatot vállal, a következményeket is viselje", és ne hárítsa az adófizetőkre a válság terhét.

"Jó kompromisszum a 8,5 eurós minimálbér"

Angela Merkel a konzervatív CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) kormányának decemberi megalakulása óta először nyilatkozott a Bundestagban a kabinet programjáról. Síbalesete miatt ülve mondta el beszédét. Ő az első kancellár, aki nem állva szólt a parlamenti képviselőkhöz.

Társadalom- és gazdaságpolitikai kérdésekről szólva egyebek között kiemelte, hogy a nagykoalíciós kormány nem emel adót és nem vezet be új adónemeket, a költségvetést pedig egyensúlyba hozza. Az óránkénti 8,5 eurós, általánosan kötelező minimálbér bevezetését jó kompromisszumnak nevezte, és védelmébe vette a következő nemzedékekre háruló terhek miatt széles körben bírált nyugdíjreformot.

A kormány szerdai ülésén elfogadott javaslat szerint 45 évi járulékfizetés után a 65 évről 2030-ig fokozatosan 67 évre emelkedő nyugdíjkorhatár előtt 4 évvel, 63 évesen nyugdíjba lehet majd vonulni, és nagyobb nyugdíjat kapnak majd azok az anyák, akik 1992 előtt szültek.

A nagykoalíció "nagy feladatok megoldására" alakult - emelte ki a kancellár. Ilyen feladata az energiapolitikai fordulat - az atomerőművek leállítása és a kieső termelés megújuló energiaforrásokra alapozó pótlása -, amelynek végrehajtása során kiemelt cél, hogy a villamos áram megfizethető maradjon mindenki számára.

Az energiapolitika gyökeres átalakítása Németország következő "exportslágere" lehet - mondta Angela Merkel.