Miért kell emelni a munkavállalók egészségbiztosítási járulékait?

"Ezért kell a reform:

- Legalább félmillióra tehető azoknak a száma, akik úgy veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, hogy nem rendezett a biztosításuk, és részben vagy egészen potyautasok. A Kormány szándéka ezért az, hogy kialakítja az egészségbiztosítási azonosítóhoz (TAJ kártyához) kötött jogviszony-igazolás rendszerét. Létrehozzuk az ún. egyéni "számlát" annak érdekében, hogy befizetéseink egy helyen legyenek nyilvántartva, és átlátható lehessen, hogy mikor, miért mennyit fizettünk, illetve fizettek utánunk.

- Mivel nem tudjuk pontosan, hogy mit várhatunk el a befizetéseinkért, és mi számít pluszszolgáltatásnak, kétszer is fizetünk az ingyenesnek mondott egészségügyért: először fehéren, a járulékainkkal, aztán feketén, a hálapénzzel. A kötelező egészségbiztosítás akkor lesz valódi biztosítás, ha biztosítási csomagokat határozunk meg. Ezek megmutatják, hogy milyen szolgáltatások járnak nekünk alanyi jogon, milyenek a kötelezően fizetett járulékokért, és milyenek az esetleges önkéntes, többletbiztosítási-díjért.

- A Kormány a szolidaritás és az öngondoskodás elveinek egyidejű érvényesítésére három csomagot javasol meghatározni.
- Az első, úgynevezett Alapcsomagba tartoznak azok az ellátások, amelyek állampolgári (sőt: emberi) jogon mindenkit megilletnek, függetlenül attól, hogy valakinek van biztosítása vagy nincsen: mentés, sürgőségi ellátások, életveszély elhárítása, anya- és csecsemővédelem, stb.
- A második a biztosítási csomag a legegyszerűbben úgy írható le, hogy a lényegét tekintve azokat az egészségügyi szolgáltatásokat fedezi, amelyeket biztosítottként ma is megkapunk, amikor rendelőbe, vagy kórházba megyünk. A cél tehát ebben az esetben az, hogy a befizetett járulékokért ezzel a csomaggal a lakosság lakhelytől, származástól és vagyoni helyzettől függetlenül hozzájuthasson a szükséges és általánosan biztosítható ellátásokhoz.
- És létrejönne egy kiegészítő csomag is. Amennyiben a II. csomag ellátásait valaki más tartalommal, más eljárásrendben akarja igénybe venni, mint ahogy az jár - és ez orvosi szempontból megengedhető - akkor saját pénze, önkéntes biztosítása terhére ezt megteheti. Ez a csomag tartalmazza a kényelmi többletszolgáltatásokat is.

- Az egészségügy legnagyobb nyavalyája a hálapénz. A mai a leginkább fizetős egészségügy, hiszen ma kétszer fizetünk mindenért: egyszer tisztán - a járulékainkkal. Majd feketén - a hálapénzzel. Felmérések szerint ma minden második magyar úgy gondolja: az egészségügyi intézményekben hálapénzt kell adnia azért, hogy megfelelő bánásmódban részesüljön. Így ma évente legalább 80-100 milliárd forintnyi hálapénzt fizetünk ki, az orvosok egy szűk körének. Ez az összeg ötször akkora, mint amennyibe a magyarországi mentőszolgálat egész évben kerül! Nyugat-Európában gyakorlatilag nem létezik hálapénz, és a szakemberek szerint ennek az egyik fő oka az önrészfizetés, a vizitdíj. Ennek az alapelve az, hogy inkább fizessünk keveset tisztán, mint sokat feketén. Nekünk, szocialisták számára az egészségügyi reformban is a szolidaritás a legfontosabb: az, hogy közösen viseljük a terheket, de ne egyenlően: aki tehetős, vállaljon több felelősséget, akinek támogatásra van szüksége, kapjon több lehetőséget. Ebből nem engedünk.

Miért kell emelni a munkavállalók egészségbiztosítási járulékát?
- Mert a költségvetés egyensúlyának helyreállításából, természetesen bérükkel arányosan, nagyobb részt kell vállalniuk a munkajövedelemmel rendelkező aktív, felnőtt embereknek, mint azoknak, akik már nyugdíjasok, gyesen vannak vagy munkanélküliek.
- Mert a munkavállalók és a munkaadók által fizetett járulékok képezik a háziorvosi-kórházi ellátás, a gyógyszertámogatás, a táppénz és a rokkantnyugdíjak forrását. A járulékok emelése biztonságosabbá teszi az egészségügy finanszírozását, amelyet ma csak részben fedeznek a járulékbevételek. 2006-ban az Egészségbiztosítási Alap tervezett kiadásai mintegy 400 milliárd forinttal haladják meg a járulékbevételeket, amit költségvetési forrásból - közös adóforintjainkból - kell kipótolni.

Ezért:
- 2006 szeptemberében a jelenlegi 4%-ról 6%-ra, 2007 januárjában pedig 7%-ra emelkedik a munkavállalók egészségbiztosítási járulékának mértéke. Ezzel egyidejűleg szeptembertől a jelenlegi 1%-ról 1,5%-ra nő a munkavállalói járulék mértéke, ami a munkanélküli biztosítás egyik forrása.
- A járulékemelés, párosulva a személyi jövedelemadó 2007.januári változásával, nem csupán abszolút összegben, de arányaiban is nagyobb terhet hárít a magasabb jövedelműekre, mint azokra, akiknek alacsony a fizetése."

Forrás: www.ezert.hu az MSZP új honlapja, amely a megszorító intézkedések közérthető magyarázata céljából indult augusztus elején