Minek tanulni? - munkaerő-piaci igények

Minek tanulni? - munkaerő-piaci igények 2003. július 28. " class="kapcsszoveg">T. Cs. A legkönnyebben a szakképzett fizikai dolgozók helyezkedhetnek el a pályakezdő fiatalok közül, a legnehezebb helyzetben a középfokú végzettségű szellemi foglalkozásúak vannak. hirdetés Csaknem ötezer cég vezetőinek válaszaiból készítették el a Foglalkoztatási Hivatal második félévre szóló rövid távú munkaerőpiaci prognózisát. A felmérésből kiderült, hogy az összes ágban az idén felvenni tervezett pályakezdői létszám 50-60 százalékát a szakképzett fizikaiak teszik ki. A középiskolai végzettségű szellemi foglalkozású fiatalok a létszámfelvétel 10-15 százalékát jelentik szinte valamennyi ágban a feldolgozóipar kivételével, ahol ez az arány csak 2 százalék. Diplomások: irány a mezőgazdaság!Hasonlóan alacsony, 2 százalékos arányban kíván felvenni szakképzetlen fizikaiakat a mezőgazdaság, mely inkább az iskolázottabb munkavállalókra vár: a többi ágazathoz képest az agráriumban igen magas a felsőfokú végzettségű fiatalok iránti igény, az összes alkalmazni kívánt pályakezdő több mint 30 százaléka kerül ki ebből a körből a mezőgazdaságban. Más ágazatokban is keresik a felsőfokú végzettségű fiatalokat, de csak mértékkel, az összes felvenni kívánt pályakezdő 10-20 százalékát kitevő arányban. Apja fia - anyja fiaMinél iskolázottabbak a szülők, annál kisebb arányban taníttatják gyermekeiket szakmunkásképzőkben, szakiskolákban és annál inkább választják számukra gimnáziumot vagy szakközépiskolát. Ez a tendencia az elmúlt másfél évtizedben csak tovább erősödött. Ehhez hasonlóan a felsőoktatásban is a legalább érettségizett szülők gyermekeinek képviseleti aránya emelkedett leginkább az elmúlt évtizedben. Ugyanakkor, ha a szülők képzetlenek, gyermekeik számára egyre nehezebbé válik bármilyen szakképesítés megszerzése, ami munkaerő-piaci és szélesebb értelemben életesélyeik beszűküléséhez vezetA legkönnyebben szakképzetlen fizikai dolgozóként lehet elhelyezkedni (kivéve az előbb említett mezőgazdaságot). A feldolgozóiparban például az alkalmazni kívánt pályakezdők több mint 40 százalékát ez a kör teszi ki, s arányuk csaknem megközelíti a feldolgozóipar szakképzett fizikaiak iránti igényét. Az építőiparban, a kereskedelemben, a szállítás, raktározás, posta és távközlés területén is jóval több a szakképzetlen fizikai iránti igény, mint a mezőgazdaságban. Arányuk az összes pályakezdői felvétel 20 százalék körüli mértékét teszi ki. Ezekben az ágakban is a szakképzett fizikai pályakezdők felvétele a meghatározó. A válaszokból kitűnik, hogy általában a munkaadók az előző évben felvett pályakezdői létszámhoz képest több nyolc általánost végzett szakképzetlen fiatalt kívánnak alkalmazni idén, csökkentik viszont a pályakezdő szakmunkások, gimnáziumot végzettek felvételét. Ugyanakkor a felsőfokú végzettségűekből hasonló nagyságrendben kívánnak alkalmazni pályakezdőket.Változó kínálat A felsőoktatási intézményekben szerzett diplomák leértékelődésével párhuzamosan folyamatosan nő a nappali tagozatos egyetemisták és főiskolások száma. Míg 1990-ben a nappali tagozatos érettségizetteknek még csak a húsz százalékát vették fel ugyanabban az évben valamelyik felsőoktatási intézménybe, addig 2001-re ez a szám 40 százalékra módosult. Ez idő alatt a főiskolások, egyetemisták aránya a 18-22 éves korosztályban óta csaknem megkétszereződött.Ezzel szervesen összefügg a gimnáziumok népszerűségének növekedése: míg 1990-ben a középfokon tanulók 37 százaléka volt szakközépiskolás és 24 százaléka gimnazista, addig harmadik évezred elejére ez az arány 35 illetve 45 százalékra módosult - derül ki a KSH Társadalmi Helyzetkép című kiadványából.Bár a legfeljebb általános iskolai végzettségűeknek lenne a legnagyobb szükségük valamilyen szaktudásra, náluk a legalacsonyabb az oktatási rendszeren kívül szakképzettséget szerzők hányada. Arányaiban a gimnáziumi érettségivel rendelkezők között találjuk a legtöbb olyan fiatalt, aki általános végzettségét szaktanfolyamokon egészítette ki.