Miniszterek évfordulós mérlege

Körülbelül 2,7 millió ember a januári fizetése kézhez vételekor érzékel a megváltozott személyi jövedelemadó jótékony hatását, s a vállalatok is az érzékelik, hogy bérköltségüket kisebb nyomás terheli. Január az "adóérzékelés" és a bekövetkező adóreform hónapjának is nevezhető annak alapján, ahogyan az aktualitásokról Draskovics Tibor pénzügyminiszter Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter társaságában beszámolt. A fiskális tárcánál január 6-án tartott sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a jövő elvonáspolitikáját a vállalkozók, a gyáriparosok és a kamara képviselőivel lefolytatandó e havi tárgyalás alapján tervezi meg a pénzügyi kormányzat. A két miniszter minderről abban az összefüggésben beszélhetett, hogy - érveik szerint - megnyugtató eredményekkel záruló esztendő mérlegét lehet megvonni.

Sikerült csökkenteni az államháztartás-, a fizetési mérleg- és a bizalom hiányának mértékét. A pénzügyminiszter adatokat is közölt: 1284,4 milliárd deficittel zárult a 2004-es esztendő, s ez a bruttó hazai termék 6,28 százaléka, azaz a prognózisnál mind a két szám alacsonyabb lett, lévén az előre jelzett államháztartási hiány 1335 milliárd forint, a GDP 6,5 százaléka volt. Draskovics nem vitatja, lehetett volna erőteljesebb is az államháztartás hiányának csökkentése, ám annak nagy eséllyel a gazdaság növekedése és az életszínvonal látta volna kárát. A fizetési mérleg hiánya alig kisebb ugyan, mint a megelőző esztendei, ám a GDP 0,5 százalékával csökkent a finanszírozási szükséglet úgy, hogy annak a szerkezete is lényegesen kedvezőbb, mint a korábbi. A fiskális tárca vezetőjének könyvelése szerint a bizalmi deficit is zsugorodott, erre lehet következtetni a tőzsde egész éven át tartó szárnyalásából, a forintárfolyam stabilitásából, a rövid- és a hosszú lejáratú hozamokból. Ide, a bizalom javulását igazoló adatok közé sorolandó a működőtőke beáramlásának növekvő mértéke is, melyről Kóka János gazdasági miniszter azt is kifejtette, hogy ez az útja a minőségi munkahelyek megteremetésének, annak is, hogy csökkenjen az infrastruktúrális szakadék. Mindehhez pedig egy adat: 3-3,5 milliárd eurónyi működőtőke folyt be 2004-ben.

Részben már a 2005-ös teendőket jellemezve mind a két miniszter arra utalt, hogy a gazdaságpolitikai fordulat jegyében javítandó az ország egyensúlyi helyzete, korszerűsítendő a növekedés szerkezete, ez utóbbinak a kétszámjegyű export- és beruházásbővülés a jellemzője. Történt és történik ez akkor, amikor lelassult a fogyasztásnak és a belső felhasználásnak a növekedése. Draskovics arra is utalt, hogy a mezőgazdaságban - a várt drámai csatlakozási problémák helyett - termelésfelfutás és jövedelembővülés mutatható ki. A pénzügyminiszter visszautalt a tavaly februári monetáris tanács által is megtárgyalt inflációs előrejelzésekre, arra, hogy a várt módon alakult az első időkben a pénzromlás növekedése, majd állt rá az infláció a csökkenő pályára. Az antiinflációs gazdaságpolitika azzal egészülhetett ki, hogy a jövedelempolitika az Érdekegyeztető Tanácsban elfogadott mértékek szerint alakult - tizenöt év óta először. A pénzügyi tárca mérlegadatai mellett a versenyszférára további jellemzőit is számszerűsítették az évértékelő miniszterek. Elhangzott, hogy 1,5 százalékkal bővült ebben a körben a foglalkoztatottak száma, míg a költségvetési szférában kevesebben dolgoztak tavaly, mint a megelőző esztendőben. Kóka János hozzátette, hogy az utolsó negyedévet leszámítva 10 százalék körüli ipari termelési növekmény könyvelhető el, ezen belül a gépipar 21,6 százalékkal, a villamosgépek iparága 30 százalékkal, a híradástechnikai ipar 40 százalékkal bővült. A termelékenységet az jellemzi, hogy tavaly mintegy 10 százalékos javulást lehetett mérni a gazdaság szereplőinél, az egységnyi bérköltség esetében pedig 2,2 százalékos volt a csökkenés. A gazdasági miniszter a működőtőke idei jelentős mértékű beáramlását tényként aposztrofálta, de nyomban közölve: egyelőre nincs felhatalmazása, hogy ismertesse Japánban és Amerikában tett üzleti útjai hozadékát, a nagy dobásokról, a minőségi munkahelyek létrehozataláról azonban pár hónapon belül tájékozódhat a közvélemény.

Míg Kóka János az autópályaépítés és az informatikai infrastruktúra fejlesztésének tovább gyorsítását helyezte a 2005-ös gazdaságpolitika fókuszába, addig Draskovics Tibor azzal az ígérettel állt elő, hogy a gazdaság az idén több levegőhöz juthat. A gazdasági miniszter ehelyütt is hivatkozott a tőkebeáramlás növelhetőségére, az akár megtöbbszörözhető mennyiségre a logisztika, a turizmus, az informatika területén. A fiskális tárca vezetője a nemzetközi lassulást ugyan realitásnak tekinti, de számolhatunk idehaza azzal, hogy nőni fog a lakosság fogyasztása, mert nőnek a reálkeresetek. Csökken az infláció és a kamatszint is, amelytől a beruházások élénkülése várható. Az európai uniós transzferek ugyancsak hatnak már az idén, Draskovics Tibor 4500 pozitív elbírálású pályázatról tett említést, s közel 400 milliárd forintnyi EU-s forrás megszerzése tűnik mind inkább realitásnak.