Mit ér a magyar minimálbér Romániában és Ukrajnában?

Egy tavalyi felmérés szerint a magyarországi munkáltatók 47 százaléka szakemberhiánnyal küzd. Azaz minden második cégnél hiánycikk a szakképzett munkavállaló. „Már csak úgy tudunk reagálni a növekvő igényekre, hogy a környező országokban, Romániában, Szerbiában, Szlovéniában, Szlovákiában és Ukrajnában is toborzunk, ugyanis Magyarországon egyszerűen nincsen elég szakember” – árulta el a HR Portálnak adott interjújában Mátyás László, a HSA ügyvezetője egy évvel ezelőtt. Azóta a munkaerőhiány már az egyszerű, betanítható munkakörök esetében is komoly kihívás elé állította a munkáltatókat. Az ilyen álláslehetőségek esetében megajánlott minimálbér (bruttó 111.000 Ft) ugyanis a közmunkaprogram térhódítása óta már nem vonzó a munkavállalóknak.

„Ha itthon nincsenek elérhető álláskeresők, akkor hozzatok Erdélyből és a Kárpátaljáról” – kapjuk meg sokszor az útmutatást. Sokakban él még az a kép, amely szerint Romániában és Ukrajnában magyar szemmel nézve olcsó a munkaerő. A HSA-nak van irodája Nagyváradon és kitelepült szakembere toboroz a Kárpátalján is, az ő segítségükkel jártuk körbe, hogy a kinti munkaerőhelyzet reálisan hogyan viszonyul a hazai körülményekhez.

Romániában jelenleg 1050 lej a bruttó minimálbér, amely július 1-jétől 1250 lejre (kb. 86.000 Ft) fog emelkedni. Vannak viszont gyárak, ahol ennél magasabb az alapfizetés, tapasztalataink szerint nettó 900–1000 lej (62.500–69.470 Ft) között van a betanított munkákkal átlagosan megkereshető bér. Ehhez hozzájönnek az általánosságban kiutalt étkezési jegyek (hozzávetőleg egy hónapban 21x700 Ft), prémiumok és az ingyenes szállítás/bérlet kifizetése. A magyar minimálbér után kapható nettó összege (73.815 Ft) csak egy kicsivel magasabb a románnál, de ne feledjük, hogy tavaly szomszédjainknál 9 százalékra csökkent minden élelmiszer és alkoholmentes ital áfája. Ráadásul mivel Románia is tagja az Európai Uniónak, a szabad munkaerő-áramlást kihasználva az ottani dolgozók inkább Anglia, Németország, Spanyolország és Olaszország felé veszik az irányt a jobb élet reményében. Úgy látjuk, hogy egy román vendégmunkást nagyjából 2000 lejes (140.000 Ft) fizetés+szállás+étkezés ösztönözheti a magyarországi munkavállalásra.

Ukrajnában 1378 hrivnya (14.500 Ft) a minimálbér, amelyet a tervezet szerint májusban emelnek majd. A gyárakban ennél többet ígérnek, és a végül kézhez kapott összeg is jóval magasabb (akár a duplája is) lehet ennek. A kárpátaljaiaknak két fő célországa van munka szempontjából: Csehország és Magyarország. Mindkét helyen magasabb a bérezés, előbbi a közös szláv nyelvcsalád, utóbbi a kint élő magyarság számára vonzó. Az idegen nyelveket jól beszélők persze innen is inkább Németország, Anglia és Hollandia felé kacsintgatnak. Innen 100 ezer forintos nettó bérért, plusz szállásért lehet könnyedén átcsábítani munkavállalókat. Kárpátalja elsősorban a kvalifikáltabb munkaerő szempontjából kiaknázatlan terület, hiszen sokaknak megvan a kellő szaktudásuk és tapasztalatuk. A problémát az okozza, hogy az ukrán nyelvű szakképesítésüket nehéz és költséges Magyarországon hitelesíttetni, így sokszor az önéletrajz elkészítése is gondot jelent.

A HSA kiterjedt kapcsolatrendszerrel, irodákkal rendelkezik az országhatárainkon túl, a környező országokban is. Azt azonban látni kell, hogy a magyar minimálbér már nemcsak a hazai, hanem az olcsónak gondolt vendég munkavállalók számára sem jelent feltétlen ösztönző erőt.

Ez az írás támogatott tartalom, nem a HR Portál szerkesztőségi anyaga. Az itt szereplő információk a cikk megrendelőjétől származnak.