Módosuló szja-szabályok

Az ÁSZ több vonatkozásban kezdeményezte az APEH által nyilvántartott adatok struktúrájának, összevethetőségének javítását, amely szélesebb körűvé és hatékonyabbá tenné az informatikai támogatottságú ellenőrzéseket. Ezt folyamatos fejlesztéssel kívánja megvalósítani az adóhatóság, amihez azonban a hivatal szűkös költségvetése miatt semmiképpen sem bővíthetik a kapacitásokat. Az szja-ellenőrzések számának ugrásszerű növelésére viszont csak magasabb létszám és informatikai fejlesztés esetén kerülhetne sor – mondta lapunknak az adóhatóság illetékese.

Az ÁSZ kiemelte, hogy az APEH nem végzi el azoknak a magánszemélyeknek az egyszerűsített ellenőrzését, akik munkáltatói adómegállapítással élnek. A bevallást ezúton benyújtó magánszemélyek ellenőrzése számítástechnikai módszerrel nagy számban elvégezhető lenne, eddig a vonatkozó jogszabálynak értelmezése miatt nem került rá sor: míg a Pénzügyminisztérium adóbevallásnak tekintette a munkáltatói adómegállapításokat, addig az APEH nem. A jogszabály egyértelművé tételén túl a jövőben jobban összevethetővé teszik majd az adatokat, fokozottan ellenőrizve az adatszolgáltatókat.

Az ÁSZ a munkáltatói adómegállapítással kapcsolatban arra is felhívta a figyelmet, hogy az APEH nem kíséri kellőképpen figyelemmel a munkáltatói adatszolgáltatások, valamint a jövedelemadó-bevallások külön kezelt bázisában előforduló párhuzamosságokat. A 2,2 millió munkavállalói adómegállapítás lefuttatása során 2002-nél 15 ezer olyan adózóra akadtak, akik mind munkáltatójukon keresztül, mind önbevallóként elszámolták szja-jukat. A 15 ezres állományból 6 ezren élek visszaigényléssel, így előfordulhat, hogy duplán utalja ki az adóhatóság az igényelt összeget. A kiutalás előtt a visszaigénylést tartalmazó bevallások 1,2–2 százalékát ellenőrzi az APEH, ezek között a megállapítással zárult ellenőrzések aránya csaknem duplájára, 22 százalékra emelkedett 1998–1999-hez képest 2000–2002-re, tavaly azonban 16 százalékra csökkent.

Az adatszolgáltatást hiányosan vagy nem teljesítőkkel szemben alkalmazott mulasztási bírság kapcsán is eltérően értelmezte a vonatkozó szabályozást a szaktárca és az adóhatóság, amely a lehetőségeknél kevésbé hatékony szankcionálási gyakorlathoz vezetett az ÁSZ megállapítása szerint. Az APEH álláspontja szerint az adózás rendjéről szóló jogszabályokból nem volt kiolvasható, hogy a mulasztási bírság összegének az adóalanyok (magánszemélyek) és nem az adatszolgáltatást benyújtók (munkáltatók) számához kellene igazodnia. A jövőben a PM verzióját egyértelműsíti a jogszabály-módosítás. Az átlagos mulasztási bírság összege az 1998-as 73 600 forintról 19 400 forintra csökkent 2002-re. A jogerőssé vált mulasztási bírságot megállapító határozatok száma 2001-ben 906 ezer, 2002-ben 1 171 ezer volt, az így befolyt összeg rendre 18,13, valamint 26,36 millió forint volt.

forrás: Napi Gazdaság Online