Munkaerőpiac - jóslás vagy előrejelzés?

Munkaerőpiac – jóslás vagy előrejelzés? 2004. május 18. " class="kapcsszoveg">Borbély Tibor Nagy szükség lenne az oktatás és a munkaerő-piaci igények összehangolására, ezért hosszú távra szóló munkaerő-piaci prognózist készíttet a kormány. De lehetséges ez egy ilyen nyílt és kis gazdaságban? hirdetés A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium bejelentette, már az idén hathatós segítséget kíván nyújtani a pályaválasztó fiataloknak és szüleiknek, akik tudni akarják, hogy mely szakmák és iparágak számíthatnak prosperitásra az elkövetkező évtizedekben. A dolgozó munkavállalót és pályaválasztó iskolást egyaránt gyakorta sokkoló kérdésre a minisztérium szándékai szerint hosszú távú munkaerő-piaci prognózis ad majd választ, amelyet szakértőkkel készíttetnek el. Becslés ’93-ból 2005-reEhrlich Éva és Révész Gábor vezetésével 1993-ban a következő feltételezésekkel élt egy kutatócsoport a hazai gazdaság kilátásairól: Politika • A társadalom mentes lesz a szélsőségektől • A nemzetközi kapcsolataink az európai normáknak megfelelően fejlődnek, nem torzítják a gazdaság működését • Az ország területe változatlan marad • A demográfiai folyamatokat legfeljebb egy erőteljes bevándorlás módosíthatja • A társadalmi rétegek közötti különbség erősödik • Generációváltás előrehalad • Az ország egy nemzetközi biztonsági rendszer tagja lesz Gazdaság • A magánszektor a közüzemek kivételével domináns lesz • Liberalizáció és integráció • Kiépülnek és működnek a piacgazdaság intézményei • Az EU-val bővülnek a kapcsolataink, de nem számíthatunk a korlátozásmentes együttműködésre • A volt szocialista országokkal racionális, de alacsony intenzitású a viszonyÁlom vagy valóság? A foglalkoztatáspolitikai minisztérium terve nem új keletű, a kilencvenes évek második felében világbanki támogatással már elkészült nálunk két vaskos tanulmánykötet a témáról. Az Emberi Erőforrások Távlati Fejlesztési Bizottsága (EEFTFB) elnevezésű szervezet 1996-ban és 1997-ben az akkori MüM (Munkaügyi Minisztérium) és MKM (Művelődési és Közoktatási Minisztérium) együttműködésében tárgyalta a témát, de ez a tárcaközi probléma továbbra sincs megnyugtatóan rendezve. Az Oktatási Minisztériumnál elsősorban az állami normatívás szakképzési és felsőoktatási beiskolázások kapcsán merül fel időről időre az igény a használható hosszú távú prognózis iránt. Talán az sem véletlen, hogy a közel tízszer akkora költségvetésű OM szakértői minden alakalommal kihátrálnak a téma megvalósításából, átengedve a terepet az ígéretekben gazdag munkaügyi tárcának. A hosszú távú munkaerő-piaci prognózis megvalósítása egy kicsi és nyitott piacgazdaságban szinte megoldhatatlan feladat. Felelősséggel megmondani, hogy egy exportjában Németországnak kitett, gázszükségletében Oroszországtól függő, migrációs politikájában eddig csak a környező magyarságban gondolkodó kicsi gazdaság 15-20 év múltán milyen helyzetben lesz, igencsak nagy kihívás. Sok és kevésFő szakmai túlképzések: Pedagógusok, művelődési szakemberek Mezőgazdasági szakterületek Prognosztizált hiányterületek: Szolgáltatás, kereskedelemStrukturális munkanélküliség és szakképzés Az 1996-ban elkészült első ilyen anyag is inkább csak vágyakat és elvárásokat fogalmazott meg, mintsem konkrét pályákat vagy foglalkozásokat, holott a gazdaságnak arra lenne igénye. De várhatunk ennél többet egyáltalán egy hasonló volumenű anyagtól? A kicsivel több mint 10 milliós népességből a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) széles munkavállalási korra alapozott definíciója értelmében (15-74 év között) 7,7 millió honfitársunk lehetne munkavállaló foglalkoztatott vagy önálló kereső. Elméleti statisztikai síkra terelve a kérdést, a hazai jogszabályok értelmében is akár 6,2 millió munkavállalói korú állampolgár dolgozhatna. A hosszú távú előrejelzés legfeljebb annak belátatásában lehet segítségünkre, amit már így is a bőrünkön érzünk: a mezőgazdaság már aligha lesz a munkaerő felvevőpiaca, a szolgáltató szektor pedig tovább fog izmosodni a gazdaság bővülésével. Ezzel a prognózis legfőbb erénye, a gazdaság struktúrájából, szerkezetéből adódó munkanélküliség kialakulásának elkerülése vagy legalábbis csökkentése lehet. Szempontok a hosszú távú elemzés elkészítéséhez• Morbiditás • Élve születés • Termékenység • Iskolából kilépők (alsó, közép és felsőfokú szakképesítettek) • Iskolai végzettségek szerinti összetétel (OKJ szakmacsoportok) • Szakképzettségi csoportok szerinti összetétel (FEOR) • Migrációs többlet vagy hiány • A környező magyarság betelepülése az anyaországba vagy helyben maradásaAmit szabad Jupiternek… A hosszú távú előrejelzés elképzelése az USA-ból származik. Az Egyesült Államokban a Munkaügyi Statisztikai Hivatal kétévente 15-20 évre előre szóló munkaerő-piaci foglalkoztatottsági és szakképzési prognózisokat készít. Ennek szakmákra szóló eredményeit a Szakmák kilátásainak kézikönyvében (Occupational Outlook Handbook) teszi közzé. A „jövő szakmái" című fejezetben a kiadvány részletesen elemzi a foglalkoztatás, szakképzés szerkezetében várható változásokat, de nem tartalmaz konkrét szakmákra lebontott előrejelzéseket. Általánosságban elmondható, hogy minél részletesebb egy prognózis, annál inkább fennáll a balfogás veszélye. Amit azonban az USA-ban megtesznek, tudniillik hogy az egyes államok megyéinek szintjén készítenek szakmákra, kereset-, elhelyezkedés- és foglalkozás-leírási adatokra támaszkodó óvatos ajánlásokat, az lényegében más, mint a hazai kezdeményezés. Tetézve mindezt azzal, hogy az USA önmagában létező piac, sajátos önálló gazdasági klímával, ahol működhetnek olyan gazdasági jóslatok, amelyet egy apró európai állam aligha adaptálhat sikeresen.

FEOR-kereső a HR Portálon és FEOR-számok listája foglalkozás-keresővel.